Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-10-01 / 2. szám - Juraj Buša elvtársnak, az SZSZK oktatási miniszterének beszámolója
ternacionalistákká, köztársaságunk olyan becsületes állampolgáraivá kell nevelnie őket, akik meggyőződéssel vallják igazságunkat, és megbecsülik az előző nemzedékek által alkotott értékeket. A jelenlegi bonyolult nemzetközi politikai és gazdasági helyzet, a kiéleződő ideológiai harc és a reakciós erők ideológiai felforgató munkája még nagyobb igényeket támaszt a szocialista országok ifjúsága körében végzett munkával szemben. Ezekből a tényekből kiindulva és a kommunista neveléshez való átfogó viszony követelményét tiszteletben tartva a figyelem előterébe állítjuk az eszmei-politikai, az erkölcsi és a munkára nevelést. A kommunista nevelés belső szerkezete, vagyis e nevelés céljai, elvei, tartalma, módszerei, formái és eszközei, amelyek összefüggéseikben pedagógiai rendszert alkotnak, meghatározzák a személyiség formálásának minőségét és hatékonyságát, s kiemelik az átfogó jelleg követelményét. A kommunista nevelésnek azért kell átfogónak lennie, mert tartalmaznia kell mindazon tevékenységeket, amelyek az iskolai órákon és azokon kívül, az iskolában és az iskolán kívül történnek, mindenütt, ahol nevelésről beszélhetünk, mindenütt, ahol céltudatosan fejlesztjük a képességeket, az adottságokat és a tehetséget, az érzelmeket, az akaraterőt, a pozitív jellembeli tulajdonságokat, ahol formáljuk a szocialista állampolgár erkölcsi-politikai profilját. Jelenlegi társadalmi feltételeink között a kommunista nevelés elérésének fontos tényezője az, hogy a kommunista nevelésben az iskolán és a családon kívül a társadalmi és a gazdasági szervezetek — főleg a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Pionírszervezet — is részt vesznek, továbbá a tudomány, a kultúra, a művészet, a sajtó, a rádió, a televízió és más eszközök, amelyek közvetítésével társadalmunk minden ember gondolkodására és cselekvésére hatást gyakorol. A céltudatosan megszervezett kommunista nevelés döntő nevelési tényező a fiatal nemzedék tudományos világnézetének, társadalmi eszméinek, politikai orientálódásának és aktivitásának a marxizmus-leninizmus szellemében történő formálása terén. A nevelésben pozitív eredmények születnek ott, ahol a nevelőmunka átfogó, konkrét forradalmi célja van, s ahol e célnak megfelelően határozzák meg az oktató-nevelő munka tartalmát, módszereit, formáit és eszközeit. A kommunista nevelés szükségessé teszi az általános és a szakoktatás rendszerének szüntelen tökéletesítését. Ez különösen fontos ma, az intenzív tudományos-műszaki fejlődés feltételei között, amelyek a munkának és az ember munkára való felkészítésének más jelleget adnak, mint azelőtt. A dolgozók tudásával, képességeivel és szocialista öntudatával szemben támasztott igények a társadalmi élet minden területén egyre nagyobbak. A művelődés állandó jellegűvé válik. Nem ér véget az iskola padjai között, hanem az ember egész produktív korában folytatódik. Az ismereteknek és az információknak az a nagy mennyisége, amelyet a tudomány, a technika és a kultúra fejlődése, valamint az emberiség békéjéért és boldog kommunista jövőjéért vívott harc mindennap szolgáltat, megköveteli, hogy új módon, ennek a fejlődésnek megfelelően szervezzük meg az oktató-nevelő munkát, új módon tervezzük meg tartalmát. Vissza kell ennek tükröződnie minden tantárgyban, szakköri tevékenységben, tankönyvben, hogy a tanulók az új ismeretekkel együtt annak a módját is elsajátítsák, hogyan lehet az ismereteket minél hatékonyabban felhasználni szocialista hazájuk anyagi és kulturális értékeinek gyarapítására és az ország védelmére. 40
