Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-09-01 / 1. szám - Kecskés Árpád - Morvay László: Fizikatanítás az új koncepció szellemében

ható nyomás, a nyomás terjedése a fo­lyadékban fogalmak bevezetése után a tanuló különbséget tud tenni a fo­lyadékra ható külső nyomás és a gra­vitációs erőtértől származó hidroszta­tikai nyomás között. A nyomás és egy­ségei alapos megismerése után való­színűleg nem okoz problémát a gya­korlatban nagyon elterjedt hidrauli­kus készülékek fizikai lényegének ma­gyarázata. A hidrosztatikai nyomóerő bevezetése után az Archimedes tör­vény logikus folytatása a megkezdett gondolatsornak. Ennek alapos elemzé­se után megmagyarázzuk a testek úszá­sát. A gázok mechanikai tulajdonságait a 6. osztályban megismert tulajdonsá­gok összefoglalásával kezdjük, majd bevezetjük a légnyomás fogalmát és a tanulók elsajátítják az aneroid légnyo­másmérő leolvasását, ill. az időjárási térképek jeleinek értelmezését. Bemu­tatjuk a légkörben ható felhajtó erőt és alkalmazását, majd megismertetjük az edénybe zárt gáz nyomásának mé­rését és a vele kapcsolatos fogalma­kat. A fényjelenségek tárgyalását a fény­források ismertetésével indítjuk. Beve­zetjük az optikai közeg, a fénysugár, az árnyék fogalmát és ennek kapcsán vizsgáljuk a Hold fázisait, valamint a napfogyatkozás és holdfogyatkozás je­lenségeket. A fénysebesség fogalom bevezetése után a fényvisszaverődés jelenségét vizsgáljuk a sík és gömbtü­kör alapos kísérleti vizsgálatával együtt. A fénytörés jelenségét és a tel­jes visszaverődés fogalmát követi a vékony gyűjtő és szórólencse tulajdon­ságainak kísérleti vizsgálata. Ezek a vizsgálatok minőségi jellegűek, a tör­vény matematikai kifejezését nem ve­zetjük le. Az alkalmazásokból a szem optikai tulajdonságait, az egyszerű nagyítót és a fényképezőgépet tárgyal, juk. A napfény felbontása optikai priz­mával lehetővé teszi a testek színé­nek magyarázatát. A tankönyvek technikai kivitele ha­sonló mint a 6. osztályban. A tananyag feldolgozásával kapcsolatos elméleti ismereteket a tankönyv tartalmazza és az ismeretek gyakorlását, rögzítését és elmélyítését szolgáló feladatok a munkafüzetben találhatók. A módszer­tani kézikönyv konkrét segítséget nyújt a tanárnak az egyes tanítási egységek feldolgozásához. Egyrészt feltünteti a kötelező demonstrációs és tanulói kí­sérletek jegyzékét, másrészt módszer­tani tanácsokat ad a gyakorló felada­tok oktatási folyamatba való beépíté­sére. A módszertani kézikönyv részle­tes tanmenetet tartalmaz, megjegyzé­seket fűz a munkafüzetben szereplő feladatok megoldásához, javaslatot tesz a laboratóriumi feladatok értéke­lésére és számos fontos információt közöl az oktatási folyamat szervezé­sével kapcsolatban. Mivel a tanulók matematikai isme­retei nem minden esetben teszik lehe­tővé a fizikai törvény egzakt matema­tikai kifejezését, így a tapasztalatokat általában szóban, ill. írásban foglaljuk össze. Ebből következik, hogy a fel­adatok jelentős hányada gondolkodta­tó probléma, esetleg kísérlet, melyek viszonylag magas szintű fizikai gon­dolkodást igényelnek. A sok feladat közül emeljünk ki kettőt: 1. A személygépkocsi az autópálya km egy szakaszán fél óráig vi = 80—— h állandó sebességgel haladt. Ezt kö­vetően a gépkocsivezető gyorsan megváltoztatta a gépkocsi sebessé- km , _ gét V2 = 60------ra es létért az au­h tópályáról. A V2 sebességgel három­negyed óráig haladt. a) Határozd meg a gépkocsi va át­lagsebességét az egész megtett úton. A sebességcsökkentéshez szükséges utat elhanyagoljuk. b) Határozd meg a vii és V2 sebes­sége középértékét. A kapott ered­12

Next

/
Oldalképek
Tartalom