Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-10-01 / 2. szám - Juhász Árpád: Gondolatok egy tudománynépszerűsító könyvről / Könyvekről
v Gondolatok egy tudománynépszerűsítő könyvről Egyre több iskola és pedagógus kapcsolódik be azokba a rendezvényekbe, amelyek élő környezetünk aktív védelmét szolgálják. A „Minden tanuló ültessen egy fát“ mozgalom terjedése, az iskoláink környékén folyó tavaszi nagytakarítások, parkosítás, zöldövezetek létesítése és gondozása, a madarak és az erdők hónapjának rendezvényei megannyi mozzanata élő környezetünk fejlesztésének, féltő óvásának. Helyesen járnak el azok az iskolák, amelyek a tanulók aktivitását ez irányú ismerteik bővítésére is felhasználják, amikor kiállításokon felsorakoztatják előttük a folyóiratokat, illusztrált könyveket, természetszeretetre ösztönző műveket, amelyekből tovább gyarapíthatják a tankönyvekből szerzett ismereteiket. Korszerű tankönyveink a növény- és állatvilág leírását, gazdasági hasznukat vagy kártételüket tárgyalják elsősorban, nem térhetnek ki minden esetben komplex módon minden olyan mozzanatra, amely „emberközelbe“ hozza az élővilágot. Az alsó tagozat évfolyamaiban gyakorta tanúi vagyunk annak, milyen lelkesedéssel, szeretettel tudnak gyermekeink beszélni kis háziállataikról. Nemcsak az ifjúságot, hanem a természetet kedvelő felnőtteket is elsősorban az állatok viselkedése, a viselkedés belső indítékai teszik kíváncsivá, érdeklődővé. Ha környezetünket igazán aktivizálni akarjuk az élővilág védelmére, olyan könyveket kell tanulóink kezébe adnunk, amelyek a legismertebb állatok viselkedés- és magatartásformáit is érthetőbbé teszik. Mindenki, aki olvasta Fekete István állatokról szóló ifjúsági regényeit, egész életre szóló élményei közé sorolhatja őket. Többet nyújtanak számunkra, mint a természetvédelemről szóló megannyi előadás. Napjainkban is egyyre több olyan népszerű könyv lát napvilágot, amely az állatok viselkedésével, etológiájával foglalkozik. Az iskolai tankönyvekből tanulóink többnyire nem kapnak kielégítő magyarázatot az állatok legegyszerűbb viselkedésformáiról sem, pedig ezernyi kérdés ötlik fel ezzel kapcsolatban eszmélő, érdeklődő gyerekekben. Az elmúlt években örvendetes módon emelkedett az ilyen kérdésekre választ adó könyvek száma. Ha van könyv, amelyik az állatok viselkedésének megközelítése útján aktív környezetvédelemre nevel, akkor Szinár János és Veres István Ismeretlen ismerősök című könyve ilyennek mondható. Mindenki által érthető és élvezhető stílusban írnak az állatok életéről, viselkedésformáiról, tájjellegű szokásaikról. A könyv alcímeiben szereplő „barangolások“ elvezetnek bennünket az állatok tarka világába, közel hozzák őket az olvasóhoz, aki előtt sok homályos dolog érthetővé és világossá válik. Többek között megtudhatjuk, hogy az ember kétezernél magasabb rezgésszámú hangot már nem hall meg, viszont a macska és a kutya érzékeli a több mint 30 ezer rezgésszámút is. Tudósok szerint az ember hihetetlenül sok szagot képes megkülönböztetni (mintegy harmincezret), de a kutya, a farkas több mint félmillió illat megkülönböztetésére képes. Megtudhatjuk, hogy a sáskák, tücskök hangulatos ciripelése a nőstények csalogatására szolgál, és hasonló szerepe van a túzokkakas dörgésének 63
