Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1982-06-01 / 10. szám - Szalacsyné N. Flóra: A tudás alapja az olvasás és a könyvszeretet
A TUDÁS ALAPJA AZ OLVASÁS ÉS A KÖNYVSZERETET A könyv szeretete nem születik az emberrel, hanem a környezet és a példamutatás alakítja ki. Ebben nagy szerepe van a szülői háznak, nem kevésbé az iskolának, a pedagógusnak, főként az anyanyelv tanítójának. Csak olyan gyermek válik jó olvasóvá, jó tanulóvá, aki könnyedén, folyékonyan olvas, nincs nehézsége az ösz- szefüggő szöveg értelmezésében, felfogásában. A kezdeti olvasástanítás módszerén múlik, hogy megszeretik-e a kisdiákok a könyvet és később az irodalmat, hisz ismeretes, hogy az önálló olvasás ösztönzi a gyermek nyelvi fejlődését, gazdagítja szókincsét, fejleszti kifejezőkészségét, és javítja helyesírását. Feladatunk tehát —többek között —, hogy tanítványainknak az olvasáshoz megfelelő irányítást adjunk. Amellett, hogy érdeklődést keltünk bennük, átfogó látásra is neveljük őket. Iskolánkban nagy gondot fordítunk az iskolai diák- és pedagóguskönpvtár fejlesztésére, a könyvállomány bővítésére, a könyvterjesztésre. Jó pár éve mi is bekapcsolódtunk a Szocialista Nevelés által ajánlott „Egy könyvet az iskolának” akcióba, amely szerint a kikerülő 8. és 9. osztályos tanulók egy-egy könyvet ajándékoztak az iskolának. Az akció keretében az elmúlt tanévben 24 könyvvel gazdagodott diák- könyvtárunk. Pedagógusaink tudják, hogy sok tantárgyból lehet sikeres órát tartani a könyvtárban. Az ott tartott irodalom-, történelem-, esetleg földrajz- vagy természetrajzóra elősegíti az elsajátított ismeretek elmélyítését. Néhányszor magam is tartottam irodalmi órát a községi könyvtárban. Ezeknek az óráknak fő célja, hogy kézikönyveket adjunk a tanulók kezébe, s megtanítsuk őket azok használatára. Ez hívja fel figyelmüket arra, hogy a könyv kiegészíti tudásukat, a tankönyv mellett segédeszközzé válik. Nagy élmény számukra, ha bizonyos témával kapcsolatban maguk kereshetik ki a megfelelő könyvet. A legmaradandóbb élményt a gyermekek számára azonban az író-olvasó találkozók. és az egyes nagy jelentőségű politikai és irodalmi évfordulókról folytatott beszélgetések nyújtják. Ilyenek voltak a közelmúltban Móricz Zsigmond és Móra Ferenc születésének 100. évfordulójáról, József Attila és a mártírhalált halt Schönherz Zoltánról húgával, Klára nénivel tartott beszélgetésünk. Ebben az iskolaévben sikeres volt a csehszlovák-szovjet barátsági hónapban a szovjet írók és költők műveiből rendezett bemutató, továbbá a „barátságvonat” kirándulás részvevőjével diavetítéssel egybekötött beszélgetés. A tanulók az irodalmi műveket nagy örömmel dramatizálják. A közösen eljátszott szöveg közös élménnyé válik, maguk jellemzik a szereplőket, és eljutnak a véleménynyilvánításig. Egyéni alkotókedvük jut érvényre abban is, hogy a hallottak és olvasottak alapján illusztrációkat, az író költő kéziratával, fényképekkel, fontosabb adataival albumot készítenek. Sikeres író-olvasó találkozónk volt nemrégiben Rácz Olivérrel is, és a róla készített album az országos versenyen a legjobbak között szerepelt. Iskolánk köszönőlevelet kapott az Ifjúsági Könyvkiadótól, az albumot készítő tanulók pedig könyvjutalomban részesültek. Felejthetetlen még Gál Sándorral és Duba Gyulával való találkozónk is, melyre lelkesen készültünk szavalatokkal, regény- részletek bemutatásával, valamint érdeklődő kérdésekkel. Terveink között szerepelnek továbbá író-olvasó találkozók is. A tanulók levelezés útján igyekeznek kapcsolatot teremteni költőinkkel, íróinkkal. Mindezek az alkalmak, a könyvtárlátogatások, könyvismertetések, könyvtárban tartott órák, beszélgetések a nevezetes évfordulókról egészséges pezsgést teremtenek az iskolában, felkeltik a tanulók érdeklődését a kultúra több területe iránt, s előkészítik őket a kulturális impulzusok befogadására felnőtt korukban. SZALACSYNÉ N. FLÓRA 320
