Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1982-05-01 / 9. szám - Boda Pál: A szülők és az iskola

В. Havranová az óvodai nevelés szerves része, a m utn kára nevelésű] anya­gairól ír, arról, hogyan szervezett „mun­kasarkot”, hogyan dolgoztak polisztirén- nel, dróttal. Az edzés és az úszás kérdéseivel B. Tridrichová foglalkozik. A 7. számban O. Kondáč azt fejtegeti, hogyan lehet megelőzni az írás és az olvasás zavarait. Hangsúlyozza az egyéni megközelítés és bánásmód fontos­ságát a nyelvi nevelésben, különösen az artikulációs nehézségek esetében. A pre­venció (megelőzés] ma az emberről való gondoskodás egyik legfontosabb alapelve. J. Dvorák a gyermek nyelvi fej­lődésének eltéréseire hívja fel a figyelmet. A gyermek az első életévében mondja ki az első szavakat, a második év végére egyszerű mondatokat alkot, melyek grammatikailag még nem helyesek. A ki­ejtés fejlődése úgy megy végbe, hogy kez­detben a nehéz hangzókat a gyermek egy­szerűen kihagyja, később már alkalmazza úgy. hogy a nehezebbeket könnyebben ejt- hetőkkel helyettesíti. A 6. év táján már stabilizálódnia kell a kiejtésnek a kodifi­kált normák szerint. Az egyéves gyermek szókincse még igen szegényes, a második évben kb. 300 szót tud, a 3. évben ezer körül mozog, ötéves korában már több ezerre tehető. Az első szavakat kiejti ugyan az első évben, de mondatokat csak a 3. évben alkot, a nyelvi fejlődés retar­dációjáról van szó. Súlyos az eset, ha az első szavakat a 3. év táján mondja ki, s az első mondatok alkotására csupán a 4. évben kerül sor. Ilyenkor feltétlenül logo­pédiai beavatkozás szükséges. J. Schützová a nyelvi nevelés szó- és didaktikus játékait elemzi, il­letve azokat a módszereket amelyeket ered­ményesen alkalmazunk. Több írás foglal­kozik a közlekedésre nevelés­sel. H. Kilíková az egyes nevelési terüle­teken belüli (a testi, és a munkára nevelés) lehetőségeket vázolja, J. Brtnová a követ­kezetesség, az egységes példaadás fontos­ságát bizonyítja szemléletes példák segít­ségével. Sz. I A szülők és az iskola BODA PAl mérnök, Magyar Tanítási Nyelvű Gépipari Szakközépiskola Kassa (Košice) A Szülők és Iskolabarátok Szövetsége iskolánkban gazdag hagyományokra tekinthet vissza. Évek hosszú során az iskolához igazodó céltudatos tevékenységével segítője a nevelés színvonalas megvalósításának. Nagyon fontos, hogy az iskolavezetés éppen a szülői munkaközösség segítségét vegye igénybe abban a törekvésében, amely a ne­velőmunka hatásának egységesítésére irányul. A szülői munkaközösség jelentős segít­séget nyújt mind az általános, mind a kiemelt feladatok megoldásában. A kiemelt fel­adatok között szerepelt az elmúlt időszakban az iskola tárgyi feltételeinek fejlesztése, s tal.n ezen a területen kapta az iskolavezetés a legtöbb segítséget, támogatást. Nem kevésbé fontos és nagy jelentőségű az iskolaév folyamán két alkalommal meg­valósított plenáris ülés, valamint az osztályértekezletek, ahol részletesen foglalkozunk a tanulóifjúság szocialista szellemű nevelésének fontosságával. Nyíltan felvetjük és elemezzük a nevelést negatív irányban befolyásoló tényezőket, konkretizáljuk az elvá­rásokat az iskola tantestülete és a szülők részéről, s próbáljuk megteremteni az opti­mális összhangot az iskolában folyó nevelőmunka és a családi nevelés között. Ilyenkor nyílik módunk arra is, hogy a szülők és a pedagógusok őszinte és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatát elmélyítsük. A szülői munkaközösség vezetőségének kulcsszerepe van a tevékenység megszer­vezésében. Szervezi a szülők tájékoztatását a nevelési problémákkal kapcsolatban, szervezi a szülők tevékenységét az egyes bizottságokban. Előterjeszti az oktató-nevelő folyamattal összefüggő észrevételeit és javaslatait, de segíti az iskola sokrétű tevé­kenységét és az ifjúsági szervezet munkáját is. 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom