Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1982-01-01 / 5. szám - Simon László: Koordináció az új szemléletű kémia és fizika tantárgyak között az alapiskolában
a problémáknak a megértése igen gondos előkészítést és magyarázatot igényel. A kísérleti oktatások eredményei e téren sok megoldatlannak látszó problémát hoztak felszínre. A tananyag nehézkesnek bizonyult és az egyes tárgykörök újraírását jelenti. A 8. osztályos kémia tananyagában szereplő „Az elektromos energia kémiai forrásai“ című tárgykör szintén sok koordinációs lehetőséget biztosít a fizikával. Gondoljunk csak a száraz elemek, az akkumulátorok működési elvének az ismertetésére, vagy a korróziós folyamatokra és értelmezésükre. Mind a fizika, mind a kémia tanítását megerősíti a 7. és 8. osztályos fizika-kémiai gyakorlatok választható tantárgy. A tanulók ezeken a gyakorlatokon elmélyítik ismereteiket, melyeket a kötelező fizika és kémia tananyagában sajátítottak el. Ezek a gyakorlatok a két tantárgy közötti kapcsolatok mélyebb megértését szorgalmazzák. A 8. osztályos fizikai-kémiai gyakorlatok keretében az elektromos energia és kémiai reakciók, valamint az oldatok vezetőképességének a kísérleti értelmezésére jelentős erőfeszítést tesz. E tárgykörben a tanulók a redoxifolyamatok lényegét kísérleti úton sajátítják el. Bővítik ismereteiket az elektrolízisről a bontási feszültség fogalmával, amelynek később a pola- rográfia alapjainak a megértésénél szerepe van. Ezen a szinten kerül sor a potenciametriás és konduktometriás titrálások meghatározására. A fizikaikémiai gyakorlatokon nemcsak a vezetőképességével, hanem mérésével is foglalkoznak. A 8. osztályos fizikakönyv az „Atomenergia“ című tárgykörben az izotópok, nuklidok a természetes és mesterséges radioaktivitás, a Soddy-Fa- jans-féle eltolódás, a bomlási félidő, a magerők és magreakciók, az atommaghasadás, az atomreaktorok működésével is foglalkozik. Ez a tananyagrész a kémiával szintén összefügg, bár az alapiskolai kémiaoktatásban nem szerepel. Nevelési szempontból előnyös, ha a kémia és fizika tantárgyak közötti kapcsolatok figyelembevételekor azon tudósok munkásságának az ismertetésére is kitérünk, akik mindkét tudományágat művelték, például: Avo- gadro, Lomonoszov, Gay-Lussac, a Cu- rie-házaspár és sokan mások. Összefoglalva az elmondottakat: ügyeljünk arra, hogy a tantárgyak közötti kapcsolatok kiépítésében erőltetett szálakat ne keressünk, mert az ilyen szemléletnek az lehetne a következménye, hogy az ismereteket nem egyesítené, hanem a logikailag ösz- szetartozó egységeket szétszakítaná. A jól értelmezett tantárgyak közötti kapcsolatok a tanulók szellemi és fizikai tevékenységét növelhetik. Irodalom 1. Učebné osnovy chémie pre 7.—8. ročník základnej školy, VÚP Bratislava 1980. 2. Učební osnovy základní školy. Fyzika pro 6.—8. ročník, SPN Praha 1978. 3. Adamkovič, E. és társai: Chémia pre 7. ročník ZŠ, kísérleti tankönyv 1. és 2. rész, SPN, Bratislava 1977 és 1978. 4. Šramko. T. és társai: Chémia pre 8. ročník ZŠ. kísérleti tankönyv, SPN, Bratislava 1979. 5. Chytilová, M. és társai: Fyzika pre 6. ročník ZŠ, kísérleti tankönyv, SPN, Bratislava 1977. 6. Chytilová, M. és társai: Fyzika pre 7. ročník ZŠ, kísérleti tankönyv, SPN, Bratislava 1978. 7. Chytilová, M. és társai: Fyzika pre 8. ročník ZŠ, kísérleti tankönyv, SPN, Bratislava 1979. 8. Mezsdupredmetnije szvazi — vázsnij rezerv ulucssenyija kacsesztva ucsebno- voszpitátyelnoj raboti školy. Himija v Škole, Moszkva, 1976. 3. sz., 3—8. o. 9. Kraemer, E.—Müllerová, J.: Tretí medzinárodní kongres o vyučovaní matema- tice. PMFA, 22, 171—178 (1977). 10. International Conference on Integrated Science Worldwide. Praxis der Naturwissenschaften, Physik, 27, 3, 83 (1978J. 151
