Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-11-01 / 3. szám - Az 5. osztályos matematikaoktatás tapasztalatai
helytelen szokásokat hoztak magukkal, amelyek kiküszöbölése nagyon nehéz. A vonalzót rosszul tartják, ezért elcsúszik; nem veszik figyelembe a ceruza hegyének vastagságát, ezért a szerkesztés pontatlan. A legnagyobb hiányosságok a körző használatakor mutatkoztak. A 4. osztályban a tanulók munkafüzetekkel dolgoztak. Ezekben a feladatokat csak ki kellett egészíteniük, ugyanis a vázlat előre volt nyomtatva. Az 5. osztályban munkafüzet már nem volt, ekkor derült ki, hogy önállóan milyen nehézkesen megy a feladat ábrázolása, ami esztétikai szempontból is eléggé kifogásolható. Ezzel szemben az alakzatokról és a testekről szerzett geometriai ismeretük az 1—4. osztályok alacsony óraszáma ellenére is elég magas. Az 5. osztályban tanító matematikusokra a szerzett ismeretek elmélyítése és bővítése, valamint az észlelt h'á- nyosságok kiküszöbölése várt. Az ismétlő részben be kellett vezetni néhány szimbólum használatát, ezért kevesebb idő maradt a hiányosságok pótlására. Az 5. osztályban tanító matematikusok javaslatára előnyösebb volna a jövőben az új fogalommal egy- időben bevezetni a szimbólumok alkalmazását is. Az év eleji ismétlésre szánt idő (témakörök szerint) elég volt. A törtekről és a tizedes számokról szerzett ismeretek jó alapnak bizonyultak az 5. osztályban. A tizedes számokkal való műveletek tanításának új módszere sakkal előnyösebb a hagyományos módszernél. A tanulók ezzel a módszerrel jobb eredményt értek el; a tananyagot gyorsabban és mélyebben elsajátították. A tizedes számok osztása során érezhető volt, hogy a természetes számok osztásakor is hiányosságoík mutatkoztak. Az egyenletek és egyenlőtlenségek témakörében könnyen és jól ment a munka, ami a negyedikből hozott alapnak köszönhető. Az 5. osztályban tanító matematikusoknak az a véleménye, hogy a tananyag rögzítésére, elmélyítésére kevés az előírt óraszám, és állandóan vissza kell térni az egyes témakörök ismétléséhez. Az egész számok bevezetése az 5. osztályban nagyan előnyös volt. A tanulók ebben a korban gyorsabban sajátították el a negatív számokkal való műveleteket. A geometriai alapfogalmak (a pont, egyenes, félegyenes és a szakasz), valamint szimbolikus jelölésük áoneneti nehézségeket okozott az ötödikben. Az iskolaév elején gondot okozott a gyerekeknek a pont nyomtatott betűvel való jelölése, valamint a szakasz kétféle jelölése. Meg kell követelni, hogy a tanulók a szerkesztést és a szerkesztéshez tartozó jelöléseket is ceruzával végezzék. A 4. osztály geometriai tananyagának ismétlésére szánt idő kevés volt. Nagyon előnyös volt a síkmértannal párhuzamosan a térmértan bevezetése. Hasznos volt a geometriai modellezéshez kiadott segédeszköz, viszont nagyon hiányoltuk a radiános szögmérőt. Reméljük, hogy a következő tanévben már nem lesz hiánycikk. Tudjuk, hogy a tankönyvkiadás nagy nehézségekkel küzd, de a matematika- tanítás színvonalának állandó emelkedése érdekében kérjük, hogy az új tanévre készült tankönyvek még az iskolai év befejezése előtt jelenjenek meg. Tartalmi szempontból a tankönyvek jók. A tankönyv kötése és a gyakorló- könyv formája kifogásolható. Ezen hiányosságokat azonban csak átmenetinek tartjuk. 1981-től Szlovákiában bevezették az 5. о ztályban is az MKsO-t. Ennek küldetése: keresni a tehetséges tanulókat. Az MKsO vezetői gyakran nehézségekkel küzdenek, n nes minden iskolában bevezetve az 5. osztályban a nem kötelező matematika, nincs megfelelő példatár, ami a tanulók felkészítéséhez elengedhetetlen. Sok tehát a pozitívum, viszont korántsem tökéletes még minden ezen a téren. De végső soron mindnyájunk közös célja egy: arra törekszünk valamennyien, hogy művelt, jól képzett ifjúságot neveljünk. S aki törekszik, mindent elér. A nemesócsai (Z. Olča) körzet matematika-tantárgybizottsága 84
