Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1981-06-01 / 10. szám - Juhász Árpád: Az olvasás jelentősége

3. A környezettel kapcsolatos történetek iránti érdeklődés korszaka (9—12 éves kor). Ez az időszak jelenti gyermekeink orientálódásának induló szakaszát a konkrét, objektív világ felé.

A környezetükben tapasztalt dolgok felé fordul figyelmük. Ezeket persze jobban, nagyobb variációkban „értelmezik”, ha művészi stílusban kapják, nem pedig száraz leírásokban. Még ebben az időszakban megmarad a mesék, legendák iránti érdeklődésük, de ez az életkor a kalandos történetek megkedveltetését is elindítja.

4. A kalandregények korszaka (12—15. év) E kor ifjú olvasójának érdeklődését elsősorban a szenzációkat rejtő, cselekménydűs, izgalmas történetek keltik fel. A fiúknál az erőfitogtatás, a heroizmus, patriotizmus, a tudományos-műszaki felfedezések témái iránt mutatkozik természetes igény, viszont a lányok a baráti kapcsolatok, a családias hangvételű „leányregények”, induló diákszerelem témáit helyezik előtérbe.

Főleg ebben az időszakban lehet figyelmüket a tudományt népszerűsítő könyvek felé irányítani, s ezzel segíteni pályaválasztási orientációjukat. Ezért sem a tanulói, sem a népi könyvtárakban ma már nem hiányozhatnak olyan könyvek, mint a Búvár-sorozat, a „Gondolat”-könyvek, ai Így élt.. valamint a Képes történelem- és földrajzkiadványok, de ide lehetne sorolni mindazokat, amelyek helyesen értelmezett tudománynépszerűsítő céljukkal a könyvtermékek választékát biztosítják.

5 Az igényesebb (főleg esztétikai-filozófiai) olvasás kifejlődésének korszaka (14—13. év). A középiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben tanuló ifjúság figyelme az önvizsgálat, az élet kritikus szemlélete, valamint a jö- vőtervezgetés felé terelődik, előnyben részesítve a magasabb igényű történelmi regényeket, szerelmi történeteket, életrajzokat, filozofikus jellegű műveket. Megmutatkozik azonban a didaktikus célzatú művek iránti ellenszenv.

Ebben a korban a kognitív (megismerésre törekvő) igyekezet az olvasótól nagyfokú intellektuális aktivitást, széles látókört igényel. A szépirodalmi műveken, a tudománynépszerűsítő könyveken kívül szerettessük meg ilyenkor tanítványainkkal a periodikus jellegű folyóiratokat is, ezek mintegy ablakként szolgálnak korunk szellemi világába: Irodalmi Szemle, Kortárs, Világ Ifjúsága, Élet és Irodalom, Élet és Tudomány, Természet és Társadalom stb.

A TANULÓK ELVÁRÁSAI AZ OLVASMÁNYANYAGGAL SZEMBEN

A kötelező és ajánlott szépirodalom elsősorban arra összpontosul céljaival, hogy ifjúságunkat a műközpontúságon át megismertessük a magyar- és a világirodalom gyöngyszemeivel, műelemzések útján „műértőkké” alakítva őket.

Az iskolai könyvtárak könyvállományának feltöltésekor ebből kell kiindulnunk, figyelembe véve a korszerű iskola és az élet követelményeit. Biztosítanunk kell ezért a kortárs szépirodalom és a tudománynépszerüsítés legújabb kiadványait. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a fejlődő gyermek elvárásait sem olvasmányaival szemben.

Iskolánkban két alkalommal — tíz évvel ezelőtt és az idén — végeztünk felméréseket „Viszonyom a könyvekhez” címmel. Az utolsó az előzőhöz viszonyítva bizonyítja, hogy a családok saját könyvigénye egyre nő, és tanulóink könyvtára is egyre jobban gyarapodik. Már az előzőkben vázolt olvasási fázisok is bizonyíthatók a legkedveltebb írók megjelölésénél (lásd a mellékletet).

311