Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1981-01-01 / 5. szám - Sz.J.: A pályaválasztásról / Figyelő

összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a tanulók munkájának elemzése és a kísérlet többi módszerének eredményei azt bizonyítják, hogy az oktatást még a gimnázium 1. osztályában is nagyobb mértékben a nyelvi készségek fejlesztésére és az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazására kell irányítani. Az év eleji felmérés statisz­tikai értékelése ugyanis azt mutatja, hogy a nyelv elméleti részének tanítása az alap­iskolában magasabb színvonalon van, mint a tanulók nyelvhasználata a mindennapi beszédhelyzetekben. A gimnázium első évében a tanulók bizonyos önbizalomra tettek szert, erősödött az aktív kifejezőkészségük, de még mindig küszködnek a tananyag gyakorlati alkalmazásá­val és az önálló nyelvi megnyivánulások stilizálásával. Állandó problémát jelent a nyelvtani nem kategóriája, a szóalakok alkotása és a visszaható ige. Ez a tény arra int, hogy a jövőben is elsősorban ezekre a jelenségekre kell figyelnünk, és céltudatos, rend­szeres gyakoroltatással kell a gimnáziumi szlováknyelv oktatást eredményesebbé tennünk. A tananyag tartalmának és az oktatási folyamatnak a vizsgálatát az 1980/81-es iskola­évben a 2. osztályban, majd fokozatosan a többiben is folytatjuk. SOCIALISTICKÁ ŠKOLA A szocialista társadalmi rendszerben a tanulók pályaorientációjával kapcsolatos fela­datokat a következő tények határozzák meg: 1. A szocialista társadalmi rendszer új feltételeket teremt a pályaválasztáshoz. Min­den ember a saját munkafolyamatában, saját foglalkozása keretén belül alakítja jel­lemét. 2. A munka elsőrendű kötelesség, s egyben minden ember joga is. 3. A dolgozó ember teljesen új viszonya a munkához, a dolgozók közösségéhez. 4. A pályaorientáció elválaszthatatlan a nevelés és képzés rendszerétől. 5. A szocialista társadalom a pályaorientációt a perspektivikusan irányított káderbiz­tosítás rendszerének részeként értelmezi. A pályaválasztás döntési szakaszában igen jelentős szerepet játszanak az alapiskola nevelési tanácsadói. Még nem sokkal ezelőtt is a nevelési tanácsadó és az egész pályaválasztásra nevelés a szükséges munkaerők irányszáma teljesítésére szorítkozott. Minél jobban teljesítették a tanulók elhelyezésé­nek hármonogramját, annál nagyobb volt a nevelési tanácsadó tekintélye. Ma már a pályaorientáció, a pályaválasztás és így a nevelési tanácsadó munkája is szilárd rend­szert képez. A nevelési tanácsadó a következő feladatok teljesítésére irányul: Törődik a pályaorientáció egész problematikájával az iskolában. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a pályaválasztás megvalósításáért egyedül ő a felelős. Az igazga­tó szakképzett segítője és munkatársa, aki megteremti számára az iskolában a meg­felelő munkafeltételeket, érdeklődik a problémák iránt és erősíti a nevelési tanácsadó tekintélyét a tantestületben. A nevelési tanácsadó szorosan együttműködik az osztályfőnökkel, aki a tanulók pá­lyaválasztását irányítja, összegezi a konkrét lehetőségeket és figyelemmel kíséri a tár­sadalom szükségleteit. Az osztályfőnöktől értesüléseket szerez a tanulók pszichikai tulajdonságairól, érdeklődési köréről, képességéről, tanulmányi eredményéről. A nevelési A pályaválasztásról 155 Figyelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom