Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1980-09-01 / 1. szám - Sziegl Ferenc: Történelmi évfordulók
vákiának. A Szovjetunió partizánparancsnokokat és harcosokat küldött, fegyvert, lőszert, és egyéb hadianyagot szállított; szállítmányai 1944 szeptemberének elejétől légi úton érkeztek főleg a Tri duby repülőtérre; továbbá azzal is segített, hogy az 1. csehszlovák vadászrepülő ezredet és a 2. csehszlovák ejtőernyős brigádot a Szovjetunióból átvezényelte a felkelés területére. Ezzel kapcsolatosan első helyen kell kiemelni az emlékezetes kárpát-duklai hadműveletet ,amelynek fő és igen fontos célja szintén az volt, hogy segítséget nyújtson a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. Internacionális segítség és szolidaritás nélkül nehezen képzelhető el a haladó erők győzelme és tartós fejlődése bármely országban. A nemzetközi szolidaritás, amely Európa-szerte létrejött a fasizmus elleni harcban, a második világháború frontjain, de főként a keleti fronton lejátszódott események fejlődési folyamatának objektív következménye volt. Történelmi gyökerei azonban visz- szanyúlnak a múltba. Ez az objektív folyamat szorosan összefüggött a kommunisták által képviselt forradalmi erőkkel, amelyek céltudatosan harcoltak a haladó erők nemzetek közötti új kapcsolataiért. A fasizmus elleni fegyveres harc folyamatában Szlovákiában is sor került arra, hogy az egyes nemzetek tagjai közt megszűnt a kölcsönös bizalmatlanság, amelyet a két háború közötti időszakban az uralkodó osztályok szítottak, sor került a kölcsönös megértés és barátság megszilárdítására. így kialakultak az objektív feltételek ahhoz, hogy a kapcsolatok a háború utáni időszakban kibontakozzanak és megszilárduljanak. Az SZNF hagyatéka harminöt év eltelte után is állandóan az internacionalizmus és a hazaszeretet élő és mély forrása marad abban a leküzdhetetlen erőfeszítésben, amellyel az emberiség összes forradalmi és demokratikus erői a tartós békére, a nemzetek kölcsönös együttműködésére és barátságára törekednek. Az SZNF új korszakot nyitott a csehek és szlovákok egymás közti viszonyában. A cseh antifasiszták Szlovákiában bekapcsolódtak a partizánalakulatokba és a szlovák felkelő hadsereg egységeibe. Cseh partizának harcoltak Kelet-, Közép- és Nyugat-Szlovákiában, számos partizánalakulat és -brigád tagjai voltak — gyakran parancsnoki tisztségben is. Nagy számban voltak képviselve pl. a Trocnovi Jan Zižka II. csehszlovák partizánbrigádban, Jan Šverma brigádjában, a „Szlovák szabadságért” brigádban, továbbá a Pugacsov, Gottwald, Kirov, a „Za pobedu”, a „Halál a fasizmusra” és más alakulatokban. A felkelés e nagy hagyatéka a két nemzet, valamint a hazánkban élő nemzetiségek közti viszonynak tökéletes rendezésére fokozatosan a Kassai kormányprogramban, 1948 februárja után, majd a csehszlovák föderációról és a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény teljes érvényre juttatásában jutott kifejezésre. Az SZNF politikai és katonai stratégiai jelentőségénél fogva túllépte a hazai csehszlovák kereteket, és így a demokratikus és forradalmi antifasiszta erők harcos nemzetközi szolidaritásának és internacionalista egységének egyik példája lett. A megszállt területeken az ellenállási mozgalom hónapról hónapra erősödött, és a résztvevők száma egyre szaporodott. Amikor kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés, abba a szlovák, orosz, ukrán, cseh, francia és más nemzetiségű partizánok mellett a magyarok is bekapcsolódtak. A szlovák nép ügyéért, a nemzetközi reakciós erők vereségének meggyorsításáért a szlovákok ás csehek oldalán huszonhét nemzet és nemzetiség fiai is harcoltak. Az SZNF nemzetközi jellegét kiemeli annak a nyolcszáz magyar katonának a részvétele is, akik fegyverrel a kezükben Kelet-Szlovákiában küzdöttek az I. csehszlovák partizánbrigáiban, a Jan Žižku brigádban a Felső-Nyitra vidékén, a Rákosi Mátyás és a „Za slobodu Slovanov” partizánbrigádokban és még további partizánegységekben. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején hírnevet szerzett Nógrádi Sándor kapitány partizáncsoportja, a Fábry József parancsnoksága alatt álló magyar par4
