Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1981-01-01 / 5. szám - J.V.: Néhány gondolat a tankönyvek kivitelezéséről

Néhány gondolat a tankönyvek kivitelezéséről Minden tankönyv és tanítási segédeszköz az oktatási folyamat fontos ténye­zője. Csak a gyakorlat mutatja meg, hogy a tankönyvvel szemben támasztott igényeknek mennyire tudnak a szerzők, a fordítók, a nyomdászok és a tudo­mányos dolgozók eleget tenni. A kész terméknek — a tankönyvnek — első és legfontosabb gyakorlati bírálója maga a tanító, akinek mindennapi munkáját tankönyv nélkül el sem tudjuk képzelni. Hiszen neki kell a tankönyv minden betűjét, ábráját, számadatát és képaláírását a legaprólékosabban ellenőrizni. A tankönyv szerzőivel és fordítóival szemben bizonyos szempontból előnyben van. Ő látja a kész tankönyvet egészében. Egyszerre látja a tankönyv szöve­gét, ábráit, grafikai elrendezését és nyomdaipari kivitelezését, s így mintegy nagyító alá veheti a könyvet, s különböző szempontból vizsgálhatja. A közölt észrevételeket mint visszajelzéseket tartjuk számon. Ezeket a visszajelzéseket pedig, ha igazak, a további kiadásokban bevesszük a tankönyvbe. A tankönyvírás és tankönyvfordítás fáradságos munkájáról már nem egy cikk jelent meg szakfolyóiratokban és újságokban. Köztudott, hogy egy tan­könyv készítésében több ember munkája rejlik. A szerzői munkaközösségen, a fordítókon, a bírálókon, a pedagógiai kutatóintézet munkatársain kívül a jó­váhagyó szerv dolgozói is hozzászólásaikkal, észrevételeikkel és tanácsadásaik­kal javítják a tankönyv színvonlát, minőségét. Ha ehhez még hozzászámítjuk az illusztrátor, a grafikai szerkesztő, a szerkesztő, a technikai szerkesztő és a nyomdai dolgozók munkáját, észrevételeit és javításait, feltételezhetjük, hogy az így elkészített kézirat nyomdaipari kivitelezése hibátlan lesz. Ezért pedagó­gusaink is joggal elvárják, hogy a megjelent tankönyv valóban jó, használha­tó és hibátlan legyen. Ha az itt felsoroltak szerepét vizsgáljuk, rájövünk, hogy csak a szerző, a for­dító, a kiadóvállalat és a nyomdaipar közötti tökéletes együttműködés, a leg­tökéletesebb munka és a zavarmentes előkészítés biztosíthatja a tankönyv hi­bátlan elkészítését. Sajnos, az országos tankönyvek írását, fordítását, nyomdaipari kivitelezését és leszállítását nem tekinthetjük zavarmentesnek. Tekintettel arra, hogy az or­szágos tankönyvnek cseh, szlovák, lengyel, magyar és ukrán változatát egyszer­re kell elkészíteni, s az így elkészített tankönyveket a 76/67. sz. kormányrende­let értelmében záros határidőn belül nyomdába adni, sok nehézséggel kell meg- küzdenünk. Sajnos nem áll módunkban mindenkor minden nehézséggel sikere­sen megbirkózni, s ezért több-kevesebb hiba előfordulhat a megjelent tankönyv­ben, módszertani kézikönyvben. A következőkben az ötödikes matematikai tankönyvekben és a módszertani kézikönyvben jelzett hibák keletkezésének okait szeretném megmagyarázni. A tanítóktól kapott információk alapján az észlelt hibákat öt csoportba osz­tanám: 1. hibás fordítási szöveg, pontatlanság a fordításban, 2. hibás számadatok, műveleti jelek, jelzések és technikai jelölés, 3. a képanyag és ábrák elhelyezése, műveleti jelek és szövegek az ábrákban, a szöveg betördelése, 4. nyomdai hibák, betűelírás 5. a könyvek nem egyidejű megjelenéséből eredő hiányosságok. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom