Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1981-01-01 / 5. szám - J.V.: Néhány gondolat a tankönyvek kivitelezéséről
Néhány gondolat a tankönyvek kivitelezéséről Minden tankönyv és tanítási segédeszköz az oktatási folyamat fontos tényezője. Csak a gyakorlat mutatja meg, hogy a tankönyvvel szemben támasztott igényeknek mennyire tudnak a szerzők, a fordítók, a nyomdászok és a tudományos dolgozók eleget tenni. A kész terméknek — a tankönyvnek — első és legfontosabb gyakorlati bírálója maga a tanító, akinek mindennapi munkáját tankönyv nélkül el sem tudjuk képzelni. Hiszen neki kell a tankönyv minden betűjét, ábráját, számadatát és képaláírását a legaprólékosabban ellenőrizni. A tankönyv szerzőivel és fordítóival szemben bizonyos szempontból előnyben van. Ő látja a kész tankönyvet egészében. Egyszerre látja a tankönyv szövegét, ábráit, grafikai elrendezését és nyomdaipari kivitelezését, s így mintegy nagyító alá veheti a könyvet, s különböző szempontból vizsgálhatja. A közölt észrevételeket mint visszajelzéseket tartjuk számon. Ezeket a visszajelzéseket pedig, ha igazak, a további kiadásokban bevesszük a tankönyvbe. A tankönyvírás és tankönyvfordítás fáradságos munkájáról már nem egy cikk jelent meg szakfolyóiratokban és újságokban. Köztudott, hogy egy tankönyv készítésében több ember munkája rejlik. A szerzői munkaközösségen, a fordítókon, a bírálókon, a pedagógiai kutatóintézet munkatársain kívül a jóváhagyó szerv dolgozói is hozzászólásaikkal, észrevételeikkel és tanácsadásaikkal javítják a tankönyv színvonlát, minőségét. Ha ehhez még hozzászámítjuk az illusztrátor, a grafikai szerkesztő, a szerkesztő, a technikai szerkesztő és a nyomdai dolgozók munkáját, észrevételeit és javításait, feltételezhetjük, hogy az így elkészített kézirat nyomdaipari kivitelezése hibátlan lesz. Ezért pedagógusaink is joggal elvárják, hogy a megjelent tankönyv valóban jó, használható és hibátlan legyen. Ha az itt felsoroltak szerepét vizsgáljuk, rájövünk, hogy csak a szerző, a fordító, a kiadóvállalat és a nyomdaipar közötti tökéletes együttműködés, a legtökéletesebb munka és a zavarmentes előkészítés biztosíthatja a tankönyv hibátlan elkészítését. Sajnos, az országos tankönyvek írását, fordítását, nyomdaipari kivitelezését és leszállítását nem tekinthetjük zavarmentesnek. Tekintettel arra, hogy az országos tankönyvnek cseh, szlovák, lengyel, magyar és ukrán változatát egyszerre kell elkészíteni, s az így elkészített tankönyveket a 76/67. sz. kormányrendelet értelmében záros határidőn belül nyomdába adni, sok nehézséggel kell meg- küzdenünk. Sajnos nem áll módunkban mindenkor minden nehézséggel sikeresen megbirkózni, s ezért több-kevesebb hiba előfordulhat a megjelent tankönyvben, módszertani kézikönyvben. A következőkben az ötödikes matematikai tankönyvekben és a módszertani kézikönyvben jelzett hibák keletkezésének okait szeretném megmagyarázni. A tanítóktól kapott információk alapján az észlelt hibákat öt csoportba osztanám: 1. hibás fordítási szöveg, pontatlanság a fordításban, 2. hibás számadatok, műveleti jelek, jelzések és technikai jelölés, 3. a képanyag és ábrák elhelyezése, műveleti jelek és szövegek az ábrákban, a szöveg betördelése, 4. nyomdai hibák, betűelírás 5. a könyvek nem egyidejű megjelenéséből eredő hiányosságok. 144
