Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1980-12-01 / 4. szám - Csanda Sándor: A csehszlovákiai magyar irodalmi lexikonról

ezekből kb. százat vettünk fel a lexikonba. A Magyarországról emigrált írók csak többkevesebb ideig tartózkodtak Csehszlovákiában, némelyek egészen jelentős életművet alkottak itt, mások pedig egészen keveset. A besorolandók közé javasoltuk pl. Illés Bélát, Hidas Antalt, Mácza Jánost, kassai tsvékenysége és kiadványai alapján, a kiha- gyandók közé pl. Révai Józsefet, Tamás Aladárt, akik inkább csak átutaztak Csehszlovákián. Hasonló dilemma elé állított az elköltözött írók esete: néhányan közvetlenül az államfordulat után Magyarországra mentek, s a kisebbségi irodalmi életben nem vettek részt, ezeket nem említjük. De mások a húszas években még bekapcsolódtak a nemzetiségi irodalom megteremtésébe (pl. Falu Tamás, Romját Aladár), vagy Magyar- országra való áttelepülésiik után is részt vettek a kisebbségi lapok szerkesztésében, állandó kapcsolatuk volt az itteni irodalmi élettel (Féja Géza, Simándy Pál). Ezeknek főként a szlcvákiai magyar irodalomban kifejtett tevékenységünkről írunk. Kihagytunk a lexikonból néhány olyan, világháború közötti szerzőt is, aki lényegében értéktelen, legtöbbször saját költségén kiadott könyvecskét publikált, antológiát állított össze, s neve nem kerül bele az irodalomtörténetbe. A problematikus esetek között persze sok a vitatható, s ilyenkor a munkaközösség többségének, illetve a Madách Kiadó szerkesztőinek a véleménye döntött. Képeket csupán az elhunyt szerzőkről, nevezstesebb kiadványokról és emlékekről közlünk. Mivel a lexikon első kötete már rövidesen megjelenik, itt a második kötetnek tanító-írókról szóló szócikkekből mutatok be néhányat.

Jelek és rövidítések magyarázata. ( —) a név megvan önálló szócikként is a lexikonban. M. — művei, irod. — irodalom, CSMTIMT — Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, Po. — Pozsony, Br. — Bratislava; MF — Magyar figyelő, cs — Csanda Sándor; Bp. — Budapest; KIMSZ — Kommunista Ifjúmunkás Szövetség; MKP — Magyar Kommunista Párt; PMH — Prágai Magyar Hírlap; К — Korunk; MŰ — Magyar Üjság; CSNSZ — Csehszlovákiai Népszava, MaN — Magyar Nap, v. — versek; szm. — színmű, Színj. — Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában, 1918—1938; NK — Nemzeti Kultúra; Mí — Magyar írás; ItK — Irodalomtörténeti Közlemények.

BORKA GÉZA (Gúta — Kolárovo, 1894. júl. 11. — Kaposvár, 1977. jún. 17.]: író, költő, főként ifjúsági művek szerzője. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrött, az egyetem bölcsésztudományi karát Budapesten végezte el. 1923-tól 1945-ig a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Társszerkesztője volt a Szivárvány c. gyermeklapnak és a Tábortűz ifj. folyóiratnak, tagja volt a CSMTIMT-nek s egyik vezető személyisége a komáromi kulturális életnek. 1945-től a kaposvári gimnáziumban tanított, itt is írt és rendezett színdarabokat a diákok számára. Több magyar irodalmi és statisztikai tankönyvet is írt. Könnyed, népies hangú színjátékait főként a dél-szlovákiai műkedvelő színjátszók adták elő. Ezeken főként a régebbi provinciális magyar színművek hatása érezhető. — M. Bánatmalom (v. Komárom, 1920); Szavalókönyv (versgyűjt. 1923); A furfangos cigány, Karikagyűrű (szm. uo. 1936; szm. uo. 1937);Áldomás, Csillagok (uo. 1937); Muskátlis ablakok (szm. uo. 1937). — írod. Kováts Miklós: Színj. 164.

CZABÄN SAMU (Rozsnyó — Rožňava, 1878. febr. 17. — Nagyszöllős, Szovjetunió, 1942. dac. 16.]: író pedagógus, a szocialista tanítómozgalom egyik vezető személyisége. Eperjesen 1897-ben szerezte tanítói oklevelét, majd Myjaván, Klopódián, Nagyszénáson tanított. 1912-ben az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnökévé választják, 1914- ben izgatás címén elbocsátják állásából. Részt vesz az 1918-as és 1919-es forradalomban, ennek bukása után bebörtönzik, 1921-ben Csehszlovákiába emigrál, aktívan bekapcsolódik a CSKP munkájába. 1933-tól szerkeszti az Új Korszak (—) c. radikálisan haladó lapot és a Jó Barátom kiskönyvtárat. 1938-ban újból megfosztják állásától, s Kárpát- Ukrajna megszállása után a magyar hatóságok bebörtönzik. — M. Képes olvasókönyv. Praha 1930. — A főpróba (egyfelvonásos gyermekek számára). Beregszász 1932. — Mese az erdőben (gyermekszínjáték), uo. 1932. — íred. Győri Dezső: A veszedelmes ember. (reg. életrajz) Bp. 1950. — Bihari Mór: A tanító. Cz. S. élete. Bp. 1973.

SULÄN BÉLA (Rozsnyó — Rožňava, 1916. ápr. 21. — Bp. 1968. aug. 26.): nyelvész, publicista. Középiskolai tanulmányait Rozsnyón, az egyetemit Prágában és Bp-en végezte. Tanári oklevelet szerzett. Prágában kezdett publikálni mint főiskolás: rendszere125