Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1980-12-01 / 4. szám - Vlačihová, Marta: A gimnázium új típusa - a szocialista társadalom szükségleteinek megfelelő iskola
Nagyon fontos és széles körben megtárgyalt kérdés a szaktantárgyak tanítójának kérdése. Abból kell kiindulnunk, hogy jelenleg képesített, az új koncepció megkívánta, speciálisan felkészített pedagógusokkal nem rendelkezünk. A gyors megoldást, a pedagógus profiljának a megoldását, az institucionális pedagógusképzést kulcskérdésként kezeljük. Az elméletben és a gyakorlatban is beigazolódott, hogy a termelés alapjainak, a szakmai képzésnek és a választható szakmacsoportok szaktantárgyainak magas színvonalú oktatására csak a szakmailag és pedagógiai szempontból is nagyon jól felkészített mérnökök képesek. Sajnos, sok esetben előfordult, hogy kiegészítő pedagógiai szakképzettséggel nem rendelkező szakemberek, akik a gyakorlatból kerültek a katedrákra, az iskolába lépés után csak nagyon csekély, sok esetben semmilyen pedagógiai segítséget sem kaptak. Ezért kérem a kerületi nemzeti bizottságok iskolai szakosztályainak vezető dolgozóit, hogy a gimnáziumok és a kerületi pedagógiai intézetek igazgatóit ösztönözzék arra, hogy az iskolák számára megnyert mérnökök pedagógiai színvonaláról rendszeresen gondoskodjanak. Másrészt a mérnök kötelessége az, hogy mindvégig megtartsa műszaki-szakmai irányultságát, mivel iskolába érkezésének a gimnázium általános légkörének megváltozásában is meg kell nyilvánulnia. Ez elsősorban a belső munkatársként dolgozó pedagógus-mérnökökre vonatkozik. Tekintettel arra, hogy jelenleg nem rendelkezünk kellő számú ilyen belső munkatárssal és belátható időn belül nem is tudjuk a kívánt számot biztosítani, az a feladat vár ránk, hogy kihasználjuk a külső munkatársak segítségét. Természetesen a legmesszebbmenőkig gondoskodnunk kell arról, hogy szervesen beilleszkedjenek az iskola légkörébe. A szaktantárgy tanítójának vonzó típusa az a mérnök, aki belső munkatársként a középfokú szaktanintézetben vagy a szakközépiskolában, külső munkatársként pedig a gimnáziumban tanít. Mivel a kerületi nemzeti bizottságok és a gimnáziumok igazgatói éppen az említett típust használják ki a legkevésbé, szükséges rá felhívni a figyelmet és a megoldásnak ezt a módját is javasolni kell. Még ha a gimnázium tanulóinak szakmai képzését műszakilag képzett pedagógusokra is bízzuk, nem jelenti ez azt, hogy nem szükséges támaszkodnunk a matematika és a természettudományi tantárgyak pedagógusaira is. Néhány választható szakmacsoport szaktantárgya és a többi tantárgy is ezt nemcsak lehetővé teszi, hanem részben meg is követeli. Elsősorban a műszaki kémia alapjairól van szó. Jelenleg a mezőgazdasági termelés alapjainak tanítását a mezőgazdasági mérnök-pedagógus, a közgazdaság- tan és a szervezés alapjainak tanítását pedig a közgazdasági mérnök-pedagógus láthatja el eredményesen. Az említett szakemberek a főiskolán a szakképzettséggel párhuzamosan megszerzik a pedagógiai képzettséget is. A mérnökök számát fokozatosan növelnünk kell annál is inkább, mivel olyan esetek is előfordulnak, hogy a szaktantárgyak tanításába csak azért kapcsolták be a pedagógusokat, hogy meglegyen kötelező óraszámuk. Ez viszont megengedhetetlen jelenség. Ügy tűnik, hogy mivel az SZSZK gimnáziumaiban 226 mérnök is tanít, a helyzet aránylag kedvező. Ez azonban csak látszat, mivel közülük egyre-egyre csak nagyon alacsony óraszám — átlagban 6—7 óra — jut. Ebből nem kívánatos szóródás következik. A mérnökök említett számából csak 22,1 % a belső munkatárs, 30,5 %-uk külső munkatárs más iskolából, 47,4 százalékuk pedig valamelyik üzemből bekapcsolódó külső munkatárs. Ahogy látható, ezen a téren is nagy a variálási lehetőség. A gimnázium igazgatójának a feladata, hogy a kerületi nemzeti bizottság iskolaügyi szakosztályának a segítségével a szaktantárgyak tanításának az adott lehetőségek között legkedvezőbb személyi ellátását biztosítsa. Annak érdekében, hogy a tömeges átálláskor — 1984. szeptember 1-én — minden rögtönzést, véletlenszerűséget vagy elsietett döntést megelőzzünk, minden igazgatótól meg kell követelni, hogy a lehető legrövidebb időn belül dolgozza ki a pedagógiai testület szükség szerinti fokozatos átépítésének tervét, melyet ma már megbízhatóan előre lehet vetíteni 1984. szeptember 1-ig, majd 1986-ig. A tantestület szükséges 104
