Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1980-11-01 / 3. szám - Szakmai képzés a gimnáziumokban
Szakmai képzés a gimnáziumokban Az alapiskola átépítésével párhuzamosan folyik a középiskola átszervezése s a képzés ú] tartalmának fokozatos értékelése is. Egész oktatási rendszerünk tartalmi átépítésének különösen jelentős álapelve az iskola összekapcsolása az élettel, az emberek munkájával. Ez a kapcsolat a munkára nevelésben nyilvánul meg a legerőteljesebben. A tavaly Poprádon megrendezett országos értekezlethez kapcsolódva valósult meg Hradec Královéban 1980. szeptember 10—11-én az az értekezlet, mely a gimnáziumokban folyó szakmai képzéssel foglalkozott. Az értekezleten 350-en vettek részt a köztársaság valamennyi kerületéből: iskolai dolgozók, az oktatási intézmények munkatársai, a társadalmi szervezetek, termelőüzemek, vállalatok, földművesszövetkezetek és egyéb szocialista szervezetek dolgozói. A főbeszámolót a CSSZSZK oktatási minisztere Milan Vondruška docens és az SZSZK oktatási miniszterének helyettese, PhDr. Marta Vlačihová kandidátus tartotta. Elemezték és értékelték az újszerű gimnáziumi képzés jelenlegi helyzetét, különös tekintettel a szakmai felkészítés újonnan bevezetendő tantárgyaira. Kijelölték a politechnikai oktatás, a munkára nevelés és a szakmai képzés fő feladatait az elkövetkező időszakban. Josef Havlín, a CSKP KB titkára hozzászólásában kihangsúlyozta az ösz- társadalmi szempontokat és a munkára nevelés rendkívüli jelentőségét. Figyelmeztetett az oktatási intézmények munkatársai, az igazgatók, a pedagógusok, a termelési és gazdasági szervezetek felelősségére a CSKP oktatási politikájának megvalósításában. Milyen eredményekkel járt az értekezlet? Valamennyi felszólaló a megkezdett út helyességét igazolta. A gimnáziumokban folyó szakmai felkészítés szocialista társadalmunk dinamikus fejlődésének törvényszerű következménye. Fő feladata az lesz, hogy a gimnáziumi képzésbe — amelyben eddig a tudományok alapjai voltak túlsúlyban — új elemet vigyen be: a műszaki szférát. Továbbá bővített matematikai-természettudományi alapon — valamennyi tantárgyban hasznosítva a politechnikai alapelveket — fejlesztenie kell a tanulók alkotó, kezdeményező, programozó, önálló megismerését elősegítő, kutató és feladatmegoldó képességét, hogy a megismert törvényeket, szabályokat és alapelveket alkotó módon tudják átültetni a műszaki vagy gyakorlati munkájukba. Az így megtervezett gimnáziumi oktatás és nevelés eredményeképpen — amint ezt a felszólalók mondták — olyan végzősök kerülnek ki az iskolából, akik vonzódnak a műszaki ágazatokhoz, és nagyobb számban jelentkeznek majd a műszaki és természettudományi főiskolákra s ott eredményesebben fognak tanulni. S mi több, azok, akik a gimnázium elvégzése után azonnal munkába állnak, már tanulmányaik idején szerezhetnek megfelelő szakmai képesítést. A termelés is igazolja, hogy a szakmai képzésben részt vevő érettségizettek alkalmazkodóképesek, kihasználják széles körű általános műveltségüket, könnyen bedolgozzák magukat a szakismereteket kívánó munkahelyeken és felelősség- teljesen megállják helyüket a munkában. Képesek és hajlandók is továbbképezni magukat, bővíteni képesítésüket. A felszólalások értékelő részében megállapították, hogy a szakmai felkészítés a CSSZK-ban 130 gimnáziumban folyik (210 közül), az SZSZK-ban pedig 88-ban (a 130-ból).
