Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1980-09-01 / 1. szám - Ďurič, Ladislav: Az iskola átszervezése és a tanulók alkotó gondolkodásának fejlesztése
ban lehetséges, természetesen bizonyos feltételek szem előtt tartása mellett. A pedagógiai pszichológiából tudjuk, hogy a tanulók iskolában történő tanulása és oktatása (a kitűzött célokon kívül) négy alapfeltételtől függ. Ezek a következők: — a tanuló egyénnel (diákkal) ösz- szefüggő feltételek, — a tanító egyéniségével összefüggő feltételek, — a tananyaggal összefüggő feltételek, — a környezet feltételei, amelyben a tanítás folyik. Mivel a tanulók alkotó gondolkodásának tudatos fejlesztése az iskolában irányított oktatás (nevelés és tanítás) közvetítésével történik, bizonyos, hogy itt is nagy jelentősége van a tanulás imént felsorolt feltételeinek a következő modifikációk alkalmazásával: a) a tanuló alkotó személyiségével összefüggő feltételek, b) a tanító alkotó személyiségével összefüggő feltételek, c) az alkotókészséget fejlesztő tananyaggal összefüggő feltételek és d) az alkotó tanulói környezettel (alkotó légkör) összefüggő feltételek. a) Véleményünk szerint Hlavsa, Nástín psychológie kreativity, Csl. psychológie, 1972, XVI, 6. sz., 529—535. old.) állítása helyálló, miszerint az alkotó személyiséget akkor érthetjük meg a legjobban, ha megismerjük fejlődését. Fejlődési szempontból az alkotó személyiség kreativitásának öt fejlődési szintje van: aa) Expresszié kreativitás, amely főleg a spontaneitásban és könnyedségben nyilvánul meg. Jellegzetes a kisiskolás korban levő gyermekekre. Fellelhetők a gyermekrajzokban és a jellegzetesen gyermeki kérdésekben — miért?, minek? stb. A gyermek alkotókészségének szempontjából nincs kor- látozóbb, mint amikor a felnőttek nem veszik tekintetbe megnyilvánulásait, illetve ha elutasítóak, vagy letorkolják a gyermeket. ab) A produktív kreativitás úgy nyilvánul meg, hogy a spontaneitás és könnyedség háttérbe szorulnak és az alkotó egyén már szembesíti tevékenysége eredményeit a valósággal, mégpedig kommunikatív szinten. Az iskolában ez már az alkotó tanuló produktuma, amelyet akár a tanító, akár ő maga összehasonlít a követelményekkel, esetleg az osztálytársak produktumaival, ac) A felfedező kreativitás szintjén már a felfedezés jelenti az alapot. A tanuló régebben elsajátított tudásanyagában már felfedi az újat, új problémákat lát benne, új problémahelyzetek alakulnak ki, amelyeket a kevésbé alkotó egyén nem vesz észre. Igaz, hogy a tanulónál ez a felfedezés még gyakran szubjektív, nem tudja, hogy előtte már valaki ezt felfedezte. ad) Az alkotóképesség innovációs szintje azzal tűnik ki, hogy az egyén már észreveszi és megérti a problémakörök ok-okozati összefüggéseinek alapelveit, mind a tudomány, mind a gyakorlati tevékenység területén. Itt már a meglevő magas fokú tökéletesítéséről van szó. ae) Az alkotóképesség legmagasabb (emergens) szintjén keletkeznek az új tudományos vagy művészeti iskolák és irányzatok. Ez a zseniális emberek alkotóképességének színvonala. Az iskolában arra kell törekednünk, hogy tanulóink a kreativitás lehető legmagasabb felsorolt szintjét érjék el. b) Az alkotó gondolkodás fejlesztésének alapfeltétele az, hogy maga a tanító is kreatív legyen és tudja, mi a kreativitás. Ezért a tanítók fontos feladata, hogy elsajátítsák a kreativitás pszichológiájának alapjait és az alkotókészség céltudatos fejlesztésének lehetőségeit. A tanítók további ezirányú feladata, hogy respektálják a tanulók alkotó személyiségét. Ez nem könnyű feladat. Előfordulhat, hogy az osztályban két- három átlagon felül kreatív tanuló szokatlan módon fog hozzá az iskolai feladatok megoldásához és nem respektálja a megszokott sztereotip módszereket. Ezeket a tanulókat nem szabad ledorongolnunk alkotó tanulási módszereikért. Nem szabad problematikus személyiségeknek tekintenünk őket. A tanítóknak szintén tanulniuk kell 8
