Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1980-03-01 / 7. szám - Sz.J.: A közlekedésre nevelésről / Figyelő

tevésnek boldogító gondja. Az új, emberségesebb világ és az elnyomás fé­lelme nélküli élet. És úgy éreztem, érett fejjel hozzá kell szólnom — költő­ként, íróként — életemnek, népemnek és az emberiségnek ma is aktuális problémáihoz.“ A Gömöri rengeteg magva, a Rima-völgyben működő parasztság tevékeny­sége, igaz, valóban megtörtént esemény, de mégsem riportregény, mivel hőseit, szereplőit az író fantáziája szülte. A regény ítélet a nemzet sorsdöntő napjai­ban tétovázó értelmiség, a sovinizmus és a fasizmus felett. Ugyanakkor útmu­tatás. A Duna völgyében élő népek testvéri eszméje ölt benne testet. A Veronika című regénye 1965-ben, egy évvel a Tűzvirág előtt jelent meg, de valamiféle kisebb „kiruccanásként“ születhetett az író nagy elfoglaltságá­ban, hiszen ekkor a Tűzvirágon dolgozott. A kettő témája és terjedelme el­térő, más-más volt velük az író célja is. Ezek tehát Győry Dezső regényei, amelyek prózaírói munkásságát alkotják. Az 1973-ban megjelent Két végzetes korona már nem teljesen új alkotás, ben­ne a korábban megjelent Vérehulló szerelem öt történelmi kisregényét je­lentette meg átdolgozott kiadásban. Győry Dezsőt a közvélemény mindenekelőtt mint költőt tartja számon, bár életének második felében költeményeket már csak ritkán publikált, mégis azt mondhatjuk, hogy regényeivel, mindenekelőtt történelmi trilógiájával (Vi­harvirág, Sorsvirág, Tűzvirág) a magyar irodalom legnépszerűbb történelmi regényírói sorába lépett, s Fábry Zoltán szavaival méltán nevezték ,,a palóc Tamási Áronnak“. Győry Dezső prózaírónak sem volt kisebb és kevesebb, mint költőnek. Ebben is, abban is jelentősét alkotott, csak míg mint költő a jelent vigyázta és a jövőt kereste, prózaíróként a történelmet hívta tanulságul, amelynek nem egy dicső korszakát állította elénk példaképül. T. L. Figyelő A közlekedésre nevelésről SOCIALISTICKÁ ŠKOLA A sokoldalúan fejlett ifjú nemzedék nevelésének folyamatában a csehszlo­vák iskolaügy igen fontos feladata, hogy az időszerű, új problémákat meg­oldja, érzékenyen reagáljon az új is­meretekre, s az ifjúság harmonikus személyiségfejlesztése szempontjából szükséges tényezőket a nevelési rend­szerbe foglalja. A motorizmus napja­inkban oly méretben fejlődik, hogy ennek hatásával, következményeivel a nevelés terén is számolni kell. Foko­zott gondossággal kell felkészíteni az ifjúságot a közúti forgalomra és az egyéni járművezetésre egyaránt. A köz­lekedés szabályainak az elsajátítása a gyermek, az ifjú és a felnőtt szem­pontjából egyaránt nélkülözhetetlen. A közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében a csehszlovák kormány 1975. június 25-ón határozatot hozott, amelyben kijelölte az ezzel kapcsolatos szervezési feladatokat az egyes intézmények számára. Az Okta­tási Minisztérium 1971-ben adott ki utasításokat a gyermekek és az ifjú­ság közlekedésre nevelése érdekében az I. és a II. ciklusú iskolák és neve­lőintézetek számára. A közlekedésre 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom