Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-09-01 / 1. szám - Majlingová, Silvia: A Komárnói Jnb alelnökének felszólalása a pedagógusok I. országos konferenciáján
A magyar és az ukrán nemzetiségű szülőknek lehetőségük és joguk van gyermekeiket az óvoda elvégzése után anyanyelvi tanítási nyelvű iskolába íratni. A Szlovák Szocialista Köztársaságban 376 magyar tanítási nyelvű és 31 ukrán tanítási nyelvű alapiskola működik. A járási nemzeti bizottságok a vegyes nemzetiségű járásokban igen kedvező káder- és férőhelyi feltételeket biztosítanak számukra. A vegyes lakosságú járásokban az alapiskolák hálózata igen felaprózott. Az iskolák fokozatos integrációja elkerülhetetlen, de nemzetiségi szempontból egyúttal igen kényes probléma. Ennek ellenére az integrációt megfelelően, valamennyi körülmény tekintetbevételével valósítják meg. A legnagyobb nehézséget a norma szerinti osztályonként 27 tanuló biztosítása okozza, különösen a vegyes lakosságú községekben. Érdekes jelenség a tanulók számának enyhe csökkenése, különösen az ukrán tanítási nyelvű iskolákban. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák tanítóinak képesítés szerinti összetétele kedvező — néhol 92,4 °/o. Az ukrán tanítási nyelvű iskolákban ez a szint valamivel alacsonyabb — 84 %. A nyugat-szlovákiai kerületben, ahol a magyar nemzetiségű állampolgárok száma a legnagyobb, a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban a tanítók 27 százaléka a CSKP tagja, ez igen jó feltételeket biztosít az iskolában a párt vezető szerepe érvényesítéséhez, valamint az oktató-nevelő folyamat megvalósításához, s végül a tanítók kulturális-politikai tevékenysége szempontjából, különösen falun jelentős. A középfokú művelődés területén az iskolahálózat alkalmazkodik a vegyes lakosságú járások lakosságának objektív szükségleteihez. Különösen a magyar és az ukrán tanítási nyelvű szakközépiskoláknak szenteltek a múltban — s így van ez ma is — kellő figyelmet. Az utóbbi években optimálisan kiegészül a szakközépiskolák hálózata, például az elmúlt iskolai évben új szakközépiskolákat nyitottak — közgazda- sági szakközépiskolát Čalovón (Dunajská Streda-i járás), pedagógiai középiskolát Hurbanovón és a Komáromi Gépipari Szakközépiskola mellett építészeti osztályokat létesítettek, az utóbbiakat a komárnói járásban. A Szlovák Szocialista Köztársaságban összesen 19 szakközépiskolában és 18 gimnáziumban képezhetik magukat magyar nyelven a tanulók. Az említett új iskolák létrehozása férőhelyproblémákat is jelent, de a nemzetiségi iskolaügy fejlesztésére irányuló rendszeres és állandó törekvéssel, amely összhangban van a szocialista társadalom érdekeivel, a párt- és állami szervek segítségével fokozatosan sikerül ezeket a nehézségeket felszámolni. A középiskolák szakkáderekkel való ellátottsága különböző. A tanítók egy részének gyengébb szlovák nyelvtudása egyes esetekben hiányos szakképzettségükre vezethető vissza. Ez főképp a szlovák konverzáció óráin és a szakterminológia elsajátíttatásában nyilvánul meg. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokból a végzős növendékek kb. 15 százaléka jelentkezik főiskolai tanulmányokra. Itt hangsúlyoznunk kell, hogy éppen ezek a tanulók érnek el igen jó eredményeket a természettudományokban. Ezért ezen iskolák pedagógusainak úgy kell helyesen irányítaniuk a végzősöket, hogy minden lehetőséget felhasználjanak, amit társadalmunk a magasabb képesítés megszerzésére nyújt nekik. A gimnáziumok és szakközépiskolák egyenrangú partnerei a középfokú szaktanintézetek. Ezek száma állandóan növekszik. Azok az ipari tanulók, akiknek nincs módjukban anyanyelvükön, magyar vagy ukrán nyelven — a jelenlegi 25 iparitanuló-iskolában hivatásukra felkészülniük, megvan a lehetőségük, hogy egyes különleges professziókra a Cseh vagy a Szlovák Szocialista Köztársaság bármelyik iparitanuló-szakközépiskolában tanulhassanak, ahoi zökkenőmentesen képesek részt venni a cseh vagy a szlovák nyelvű szakképzésben. .6
