Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-10-01 / 2. szám - Korček, Imrich: A honismeret új tartalma az alapiskola 4. osztályában
A honismeret mint tantárgy a témák logikus elrendezésével igyekszik a tananyag magyarázata, megértése, elsajátítása és alkalmazása folyamán kialakítani egy egységes képet minden tanuló tudatában. Ebben az összefüggésben a honismeret elsősorban országunk területének változatosságát tartja szem előtt, figyelmeztet azokra a specifikus eltérésekre, amelyek alapján megkülönböztetjük és felismerjük az egyes tájegységeket. Ilyen módszertani- didaktikai eljárásokat alkalmazunk, ha a térképpel dolgozunk, és a tanulók tájékozódási képességét fejlesztjük. A történelmi jellegű és jelentőségű témák megválasztása és tanítása szempontjából mind a pedagógus, mind a tanulók számára a legigényesebb a kapitalista Csehszlovákiával foglalkozó témakör. E téma értelmezése és oktatása folyamán szem előtt kell tartanunk az eseményeket, melyek a jelennel összehasonlítva elvezetik tanulóinkat ahhoz, hogy megértsék a népünk életében bekövetKezett változásokat, értékeljék a szocialista társadalom biztosította lehetőségeket, és helyesen értelmezzék Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepét. A történelmi tartalmú témák esetében arról van szó, hogy az információkat hatásosan kapcsoljuk össze tanulóink tapasztalataival. Az oktatás folyamán felhasználjuk a hozzáférhető szemléltető anyagot a felnőttek közreműködésével. A honismereti tankönyv szövege segíti pontosabbá tenni tanulóink ismere teit a tárgyalt eseményekről. Munkánk még hatékonyabb lesz, ha a szöveg tartalmát a hozzáférhető film- és képanyaggal szemléltetjük. Az ideiglenes tantervek, tankönyvek és módszertani kézikönyvek teljes képet adnak a témakör követelményeiről a 3—4. osztályban. A 4. osztály honismereti tananyagának feladatait teljesítenünk kell. Ez különböző követelményeket támaszt a pedagógus munkájával szemben. Tökéletesíteni kell a munkamódszereket és a munkastílust, tekintettel kell lenni a tananyag jellegére. Tudatában vagyunk, hogy a honismereti tananyag új tartalma a 4. osztályban csak rajtunk, a pedagógusokon keresztül teljesítheti küldetését akkor, ha sikerül érthetővé tennünk s módszeresen megtanítanunk tanulóinkkal azokat az összefüggéseket, amelyek az alapiskola minden tanulójánál meghatározó szerepet játszanak a haza fogalmának kialakításában és a hazaszeretet értelmének elmélyítése során. A haza megismerésével párhuzamosan érvényesülnek és fejlődnek a kommunista nevelés konkrét elemei. Ezek a hazafias, az internacionalista, a honvédelmi, az esztétikai és az etikai neveléssel kapcsolatosak. Bennünket annak a lehetősége érdekel, hogy a tartalom segítségével hogyan hathatunk a tanulókra, és általa hogyan formálhatjuk a szocialista hazához fűződő viszonyát, öntudatos magatartását és cselekvését, hazafiasságának és internacionalizmusának megnyilvánulásait. A honismereti tananyag tartalmának csoportosítása a megvalósítás folyamán bizonyos válogatást követel, a munkamódszerek és -formák megfelelő kombinációját. A válogatás nem kötelező érvényű, és a terv szerint feldolgozandó tananyag jellegéhez alkalmazkodik. A történelmi tartalmat feldolgozó anyagrész a módszerek és eljárások egészen más kombinációját követeli meg, mint a földrajzi ismereteket közlő témakör, s ismét más hozzáállásra van szükség a társadalmi-kulturális témák feldolgozásakor. Ez összefügg azzal a követelménnyel, hogy a pedagógusnak mindig előre meg kell határoznia, mit akar megtanítani, és szándékát mennyi idő alatt akarja megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a munkaformák és -módszerek csoportosítása a gyakorlatban mindig összhangban van a megvalósításra vonatkozó munkatervben megszabott fázisokkal. Ha a tananyag tartalma például az SZSZK, akkor felmerül az az igény, hogy először alaposan és konkrétan megvilágítsuk az olyan alapfogalmakat, mint a terület, vidék, körzet, övezet, föderatív terület, főváros, kerületi székhely, a kormány székhelye, ipar, mezőgazdaság, kultúra, vízgyűjtő terület, hegység, közlekedési hálózat, termelés és 49