Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-10-01 / 2. szám - Schniererné Wurster Ilona: A magyar nyelv és irodalom tanítása az alapiskola 4. osztályában
tudatosítása és erősítése, s ezzel meg- őriztetése és továbbörökítése. Az integrált rendszerű anyanyelvi nevelés az új anyanyelvi tankönyvekkel és a hozzájuk készült munkafüzetekkel hatékonyan megvalósítható. Minden esetben először néma olvasással kell elolvasni a benne található rövidebb-hosszabb szövegeket vagy utasításokat. A néma olvasás után következik a hangos olvasás, a szavak, kifejezések és a szöveg értelmezése tudatos szókincsfejlesztéssel egybe kötve. Néma olvasáskor halványan ceruzával húzzák alá a tanulók a számukra ismeretlen szavakat és kifejezéseket. A hatékonyság vizsgálatakor megállapítottuk, hogy ezt a követelményt nem minden esetben tartották szem előtt a pedagógusok. Év elején általában lassabban haladnak a tanulók, de lényegesen magasabb szinten és tudatosan sajátítják el az ismereteket. Októbertől kezdve fokozatosan gyorsítható a tanulók munkaköre. A kézikönyvben megtalálható javasolt tanmenetet, kérjük, rugalmasan alkalmazzák, nem ajánlatos me révén ragaszkodni hozzájuk: minden esetben a tanulók értelmi színvonalát kell figyelembe venni. A tankönyvekkel kapcsolatban fontosnak tartjuk közölni azt a tényt is, hogy az 1979/80-as tanévben az alsó tagozatos tankönyveket, munkafüzeteket és kézikönyveket a gyakorlat szempontjából az érvényes tanterv tükrében országos bírálatra bocsátják. A tankönyvek megbírálása tehát az egész tanévben folyamatosan fog történni. A mi specifikus tantárgyainkhoz (magyar nyelv és irodalom, szlovák nyelv) a 2., 3. és 4. osztály számára írt tankönyveket és segédleteket a mi pedagógusaink fogják bírálni. Ezért kérjük a kartársakat, hogy észrevételeiket jegyezzék föl, és a kitűzött időpontban juttassák el a kijelölt bázisiskolákba. A TANANYAGRÓL A 4. osztályban folytatjuk az 1—3. osztályban lerakott nyelvismereti és nyelvhasználati alapok megszilárdítását, a koncentrikus, spirálisan bővülő művelődési anyag átadását, de nem zárjuk le végleges érvénnyel az ismeretszerzési folyamat alsó tagozatos szakaszát, ugyanis az alsó tagozatra a kettős nyitottság (lenn az óvoda fe lől, fönn az 5. osztály felé) jellemző. A tantervet ajánlatos ismételten és alaposan áttanulmányozni. Külön kell szólnunk a tantervben feltüntetett szavaló- és helyesejtési versenyre szánt órákról és azok tar talmáról. A 2. osztálytól kezdve 10— —10—10 órát ír elő a tanterv. Ezeket az órákat ajánlatos arányosan úgy elosztani, hogy minden hónapban legalább egy órán át a szavalással vagy a helyesejtéssel foglalkozzunk behatóan, ezek domináljanak a tanórán. Köztudott, hogy minden tanítási órán kötelező a helyesejtést ellenőrizni, tudatos nyelvművelést végezni ebben az irányban, de az előirányzott órákat a nyelvi tudatosításnak is szentelhetjük úgy irányítva a tanulókat, hogy ők maguk is figyeljék meg a szavalás és a helyesejtés lényeges különbségét és hasonlatosságát. A hallási megfigyelő- készség fejlesztése egyik legjobb eszköze a már tanult nyelvismereti szabályok alkalmazása a szavaló- és h.e- lyesejíési versenyre való készülődésnek. Ettől az iskolai évtől kezdve minden 4. osztályban ünnepélyes keretek között kötelezően meg kell szervezni az osztály szavaló-, illetve helyesejtési versenyét, ahol a bíráló bizottság háromtagú legyen, éspedig az elnök a felső tagozatos magyar szakos tanár, a pionírraj vezetője és egy külső tag (nyelvész, író, költő .színész). Az osztálytanító nem lehet tagja a bizottságnak, ő készíti fel a tanulókat Ugyancsak nem lehet tagja a bízott Ságnak olyan egyén sem, akinek gyermeke abban az osztályban versenyez. Az osztályversenyt előzze meg a csoportok selejtező versenye. A csoportokat a tanulókból összeállított 3-tagú zsűri értékelje. Pl. a 24—25-ös létszámú osztályt 3 nyolctagú csoportra osztjuk, minden csoportból az első három helyezett jut be az osztályversenybe, így az osztályversenyben a legjobb 9—10 tanuló vehet részt. Az 46
