Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1980-06-01 / 10. szám - Horváth István: Hogyan mondják oroszul a szökőévet?
vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, megállapíthatjuk, hogy csupán tény-, tulajdonság- és adatmegállapító kérdések, amelyek nem gyakorolnak fejlesztő hatást a gondolkodásra. (A tanuló emlékezetből reprodukál.) Márpedig a tárgyi ismeretek nyújtása (szerzése) mellett a gondolkodás fejlesztése (minden tantárgyon belül) egyenrangú feladat. E cél megközelítését szolgálják a tervezett jól összeállított kérdések. Törekednünk kell az improvizált és a nem gondolkodtató kérdések mellőzésére. A gondolkodtató kérdések a problémamegoldást, a módosítást, összehasonlítást, általánosítást, felosztást, rendszerezést, következtetést síb. követelő kérdések. PL: Nyelvtan: kiszakadt, jártunk, elindultatok, nézett (szókártyák). Kérdések: Mi a közös a felírt szavakban? (igék, múlt idő) Miben különböznek? (jelentés, helyesírás, igekötős és nélküli) Hogyan lehetne őket csoportosítani? (egyes, többes szám). Olvasás és irodalom: Petőfi Sándor, József Attila . . . Kérdések: Kikkel folytathatnánk a sort? (költők nevei) Hogyan csoportosíthatnánk a neveket? (történelmi korok szerint). Honismeret: Duna, Vág, Magas-Tátra, Garam, Hernád, Kérdések: Mi a közös a felírt fogalmakban? (földrajzi név) Melyik nem illik a sorba? Lehet csoportosítani a folyókat? (nyugat-, kelet-szlovákiai) Sorba tudnád őket állítani? Tudod-e bővíteni a sort? Matematika: 2, 4, 5, 6, 8, 9, 11. Kérdések: Mi a közös? Lehet csoportosítást végezni? stb. Jó kérdést feltenni nem könnyű, de megéri a fáradságot. Más légkört biztosítunk, egészséges munkalázt, sikerélményt csempészünk be vele az osztályba. Segítségünkre lesz, ha áttanulmányozzuk Nagy Ferenc „A tanárok kérdés- kultúrája“ című könyvét. Ph. Dr. Horváth István Hogyan mondják oroszul a szökőévet? Az 1980-as év szökőév. Ezt a rövidke mondatot lediktáltuk oroszul a Nyitrai Pedagógiai Fakultás hatvanöt orosz szakos hallgatójának. Kíváncsiak voltunk, is- merik-e a szökőév kifejezés orosz megfelelőjét. A tollbamondás eredményeként megállapíthattuk, hogy nem. Egyikük sem írta le ugyanis a szóban forgó kifejezést helyesen. Jóllehet a mi esetünkben csak hatvanöt hallgatótól kaptunk választ, mégis egy olyan speciális kifejezésről van szó, hogy jogosan feltételezhetjük, hogy ez általános jelenség és hogy alig akadnak olyan tanulók, akik e szakszóval teljesen tisztában lennének. Mivel egy időszerű lexikális egységről van szó és motiváltságának felderítése kultúránk története szempontjából is nagyon érdekes, a továbbiakban részletesebben szólunk eredetéről. Tudjuk, hogy az időmérés alapegysége a Föld teljes tengely körüli forgásideje. Ezt az időtartamot nevezzük napnak. Időmérésre már régen felhasználták a Hold alakváltozásait is. Időszámításunk történetét részletesen ismertettük a Miért ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduláját novemberben? című cikkünkben (lásd SzN, 1973. október, 2. sz., 60—62. o.). Ott elmondtuk, hogy a rómaiak a szökőnapot február 24. után iktatták be úgy, hogy a szökőévben ezt a napot kétszer számították (Meg kell jegyeznünk, ma is február 24-ét tartjuk a szökőévben szökőnapnak.) A római számítás szerint ennek a napnak a neve dies bisextus vagy bisextilis volt. A görögök az általánosan elterjedt római időszámítás elfogadásával átvették a szökőnap latin elnevezését is bisextos 315
