Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1980-03-01 / 7. szám - Tankó László: A tanulók irodalmi érdeklődése és műveltsége az év eleji felmérések alapján (folyt)
6. Hogyan oszthatjuk fel a szépirodalmat eredete szerint? 7. Mi a népköltészet? — Soroljatok fel néhány népköltészeti alkotást! 8. Milyen eseményhez fűződik Kazinczy Ferenc neve és irodalmi munkássága? — Melyik művét (müveit) ismeritek? 9. Ki volt a felvilágosodás eszméinek legbátrabb költője Magyarországon? — Mely költeményeire emlékeztek? A tárgykörben szereplő kérdésekkel kapcsolatban előre kell bocsátani, hogy azokat az előírt tananyaggal teljesen összhangban tettük fel, és azok megoldása nem igényelt részletes ismereteket. Célunk ezúttal is inkább a tájékozódás, az alapvető ismeretek megállapítása volt. Az első kérdés arra irányult: mit tudnak a tanulók az irodalmi korszakokról, hogyan raktározták el és rendszerezték azokat az ismereteket, amelyeket az alapiskola 8., ill. 9. osztályában az irodalom időrendi megismerésével kapcsolatosan szereztek? A válaszok, bizonyos korszakok felsorolása, megnevezése ellenére is azt mutatják, hogy a tanulók alapjában véve nincsenek tisztában az irodalmi korszakok fogalmával, s még kevésbé azok besorolásával, sorrendjével. Az irodalmi korszakok, valamint az azokhoz kötődő ismeretek sajátossága alapvetően ismeretlen számukra. A második kérdés is hasonló eredményekkel járt. Bár már a 2. osztályban egészen röviden, de áttekintették a magyar irodalom kezdeteit, a legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlékek legalapvetőbbjeit (Halotti Beszéd, ómagyar Mária-siralom stb.) mégsem ismerik. A tanulóknak csak alig 1—2 százaléka nevezett meg ezek közül néhányat, s ha írtak is ilyeneket, azokat már egyáltalán nem tudták műfajilag besorolni. (Egyébként a 8. osztályos tankönyv 12. oldalán levő összefoglalásban mindez megtalálható.) Valamivel jobb a 3. kérdésre adott válaszok eredménye, amikor, úgyszintén a tankönyv alapján, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, ill. Bessenyei György és Csokonai nevét kellett felsorolni. Természetesen a korhatárt többnyire tévesen ítélték meg; gyakran Katonát, Kölcseyt és Vörösmartyt is a XVIII. század írói közé sorolták. A tanulóknak tehát itt még nincs kialakult és megbízható értékrendjük a magyar irodalomról. A negyedik kérdésre a tanulóknak mintegy kétharmada helyesen válaszolt és Balassit nevezte meg, s általában egy, de olykor több költeményt is tudtak tőle említeni. Meg szeretném azonban említeni, hogy itt száz százalékos választ vártunk, mert any- nyit minden alapiskolát végzett növendéknek illik tudnia — akár továbbtanul, akár nem —, ki volt a magyar irodalom első nagy költője, aki már magyar nyelven írt — és ez nem téveszthető össze még Zrínyi Miklóssal sem! Az ötödik kérdésre a tanulóknak mintegy 55—60 százaléka adott helyes választ. Tudták, mi volt Zrínyi életének és fő művének a célja: valamint annak címét (Szigeti veszedelem). Kevesebben emlékeztek persze arra a részre, amit a tankönyv alapján olvasniuk, ismerniük kellene (Deli Vid és Demirhám utolsó tusája). A 6. és 7., inkább irodalomelméleti kérdést is csak a tanulók fele oldotta meg helyesen, sőt valahol még a fele sem,, például Dunaszerdahelyen. A népköltészettel kapcsolatosan is sokféle meghatározás, olykor inkább vélemény került papírra. Ilyeneket írnak például: „Az, aminek ismeretlen a költője.“ (S), Munka közben meséltek történeteket és ezek szájról szájra terjedtek. (S), írója nincs. A nép ajkán született. (S), Az olyan művet, amelynek nem ismerjük a költőjét, és amely a nép ajkán szájról-szájra terjed. (D) A népköltészet a nép ajkán született dal, mese stb. (B). S ezeket támasztja alá az is, hogy Somorján (Samorín) például 15, Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) 16, Bra- tislavában pedig 10 tanuló egyetlen népköltészeti alkotást sem tudott cím szerint megnevezni. Lényegesen jobb ,a tanulók ismerete a 8. és 9. kérdést illetően, tehát akkor, ha verbális, megtanult ismereteket kértünk számon. A tanulók mintegy 80—85 százalékban tudták, milyen 218
