Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1980-02-01 / 6. szám - Fülöp Lajos: Az új középiskolai anyanyelvi tantervekről

Dr. Fülöp Lajos

főiskolai docens, OPI Budapest

Az új középiskolai anyanyelvi tantervekről

A középiskolai anyanyelvi tantervek — a tanítási órán folyó nevelés és oktatás más tanterveivel együtt — ezekben az években lépnek életbe Magyarországon. A dokumentumok legfontosabb törekvése az, hogy az anyanyelvi oktatást az anyanyelvi nevelés színvonalára emeljék. Ennek a szándéknak az elérése érdekében a tantervek főbb újító vonásai a következők:

1. A tantervi cél és feladatok módosítása, újrafogalmazása;

2. A tananyag tartalmának, elrendezésének megváltoztatása;

3. Az ismeretekre és műveletekre bontott követelmények kijelölése;

4. Korszerűbb szemlélet és módszertani elvek alkalmazása;

5. A taneszközök és a szaktanterem szerepének fokozása.

1. A felsorolt törekvéseket részletezve a tantervek cél- és feladatmegjelölését így fogalmazhatjuk meg:

A magyar nyelv középiskolai tanításának célja az, hogy — az általános iskolai alapokra építve — adjon alkalmat a tanulóknak nyelvismeretük és nyelvhasználatuk fejlesztésére, a megjelölt tantervi követelmények teljesítésére. A követelmények lényege olyan középszintű ismeretek és készségek elsajátíttatása, amelyek aktív nyelvhasználati neveléssel lehetővé teszik a tanulók esélyegyenlőségét, szóbeli és írásbeli formában is kifejezésre jutó közösségi tevékenységét, a különböző tárgykörök szakmai anyagának nyelvi integrálódását, nem utolsósorban a pályaorientáció (munkába állás, szakmai vagy felsőfokú tanulmányok folytatása] anyanyelvi feltételeinek a biztosítását.

Ezt a célt az alábbi feladatok megvalósításával kell elérni:

— A tanulók világnézeti meggyőződésének erősítése a társadalom és a nyelv kapcsolatának, a nyelv rendszerszerűségének a megismertetésével.

— A nyelv, ezen belül az anyanyelv — mint az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti önismeret forrása — megbecsülésének, az iránta érzett felelősségnek a fokozása.

— Annak megértése, hogy az anyanyelv alapos ismerete — a kifejező eszközök összevetésével — segíti az idegen nyelvek elsajátítását is.

— A helyes nyelvi magatartás kialakítása, a nyelvi normák és az egyén nyelvhasználata közötti kapcsolat érvényesítése.

— A személyiség gazdagítása gondolkodásában, érzelmi és akarati életében az ismeretszerzés és az önművelés képességének a fejlesztésével.

Az általános nyelvi, főként a nyelvrendszerbeli ismeretek kialakítása során különös tekintettel kell lenni a nyelvhasználat-központúságra. A nyelvhasználatot megalapozó ismeretek az alábbiak:

— A leíró nyelvtan újraszervezett és kiegészített rendszere.

— A helyes beszéd és a helyesírás normái.

— A szövegek szerkesztésének, megformálásának (fogalmazásának) szabályai.

— A stilisztika fogalmai, kategóriái, normatívái.

180