Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1979-04-01 / 8. szám - Papp Endre: A középiskolára való előkészítés matematikából
laire mondja: „.. .egymásba csendül a szín és a hang s az illat” (ford. Szabó Lőrinc). A szinesztézia szakszó helyes kiejtésével akkor leszünk tisztában, ha megismerkedünk eredetével. Ez összetett szó és görög eredetű. Első része azonos a görög ’syn’ (szün, magyar írott alakban szin) ‘együtt’ és a második az ’alsthesis’ — ’érzet, érzéklet’ szóval.1 A görögben a ’syn‘ háromféle jelentésben fordul elő: 1. mint határozószó azt jelenti, hogy ’együtt’; 2. mint elöljárószó megfelel a magyar -val, -vei ragnak és 3. mint több összetett szó előtagja különböző jelentéssel, például kifejezhet egyidejűséget: szinkrón (görög chronos — idő) — egyidejű; részvételt: szimbiózis (gör. bios J élet) —együttélés; egybetartozást; szindakti- lia (gör. daktylos — ujj) — az ujjak összenövése stb. A b, p ,m, v, f ajakhangok előtt a syn n hangja m-re változik: szimfónia (fóné — hang) — összhang; szimpátia (pathos — szenvedés, kedélyállapot) — együttérzés, rokonszenv. A szinesztézia (lat. synaest- hesia) tehát szószerint együttérzést jelent, A kiejtési hiba forrása ezek után már világos. Az, hogy érzeteink néha — ahogyan azt a fentiekből láttuk — összekeverednek, természetes folyamat, arról nem tehetünk. Arra azonban, hogy ne keverjük össze a magyar szín szót a hasonló hangzású, de teljesen más jelentésű görög szin szóval, már vigyázhatunk. Papp Endre A felvételi vizsgák tapasztalatai győztek meg minket arról, hogy a felvételi vizsgán gyengébben szerepelt tanulók — az alapiskolában tanult tételeken kívül — csak néhány típuspélda megoldásában jártasak. A felvételi vizsgán pedig nem a tételes tudást kérik számon, hanem annak önálló alkalmazni tudását. A vizsgázónak ugyanis bizonyítania kell, hogy a kezdéshez és a folytatáshoz szükséges ismeretekkel és jártasságokkal rendelkezik. Iskoláinkban már régebben foglalkozunk a középiskolára való előkészítéssel. Sajnos, az előkészítés utóbbi években alkalmazott módszerei nem váltották be a hozIrodalom: 1. Fábián Pál — Szathmári István — Terestyéni Ferenc: A magyar stilisztika vázlata. Bp., Tankönyvkiadó 1958. 2. Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány? Bp., Gondolat 1968. 3. P. Dombi Erzsébet: A szinesztézia fogalmáról. Magyar Nyelvőr 95, 1971, 1. sz. 15—28. old. 4. Soltész Ferenc — Szinnyei Endre: Görög—magyar szótár. 2. kiadás, Sárospatak 1875. 5. Zolnai Béla: Nyelv és stílus. Bp. Gondolat, 1957. 1 Az aisthesis szóval függ össze az esztétika szakszó is, melynek eredeti jelentése érzék- léstan volt. Későbbi jelentés: a széppel foglalkozó tudomány. Innen a régies magyar elnevezése: széptan vagy széptudomány. Az esztétika tudományának megalapítója Baumgarten Alexander Gottlieb (1714—1762) német filozófus volt, aki 20 éves korában, 1735. szeptemberében, bölcsészdoktori értekezésként kiadott egy művet Meditationes philosophicae de nonnulis ad poéma perti- nentibus (szószerinti fordításban: Filozófiai elmélkedések a költészetre vonatkozó né hány dologról) címen, melyben először írta le az „Esztétika“ szót, mint egy speciális tudomány nevét. 1750-ben Frankfurt an der Oder-ben adta ki részletesebb értekezésének első kötetét, melynek már a homlokára került az „Aesthetica” szó. zájuk fűzött reményeket. Az előkészítés múlt évben alkalmazott módszere nagyon jól bevált. Ehhez hasonlóan idén is a „matematikai levelek”-kel próbáljuk a felkészülés színvonalát emelni. A „matematikai levelek” lényege az, hogy a hozzánk jelentkező tanulóknak havonta 3—4 levelet kell június végéig beküldeni. A leveleket kétszer is értékeljük (1—8. és 9—14. levél), az eredményről a tanulót és az iskolát is értesítjük. Az értékelésből a tanuló és az iskola is értékes következtetést vonhat le. A „matematikai levelek” négy szempontból is segíthetik törekvéseinket: 250 A középiskolára való előkészítés matematikából
