Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-11-01 / 3. szám - Tábi László: A szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre nevelés néhány kérdése
kívül jelentős nevelési szerepet is játszik. Az oktatás hatékonyságának ereje abban rejlik, hogy itt a megismerés szervesen kapcsolódik a gyermek személyiségének kialakításához.' Az oktatás folyamán tágul a gyermek ismeretköre. Felismeri függőségét a szülőktől, az iskolától, a társadalomtól stb. Fokozatosan az okok és kapcsolatok megismerésével bonyolult érzelmi élet indul fejlődésnek a gyermekben, kialakulnak saját nézetei a szülőkkel, az iskolával, a társadalommal és egész hazánkkal kapcsolatban. A helyesen megszervezett oktató-nevelő folyamatban a tanuló felismeri, hogy a haza szilárd láncszemet képez a szocialista társadalomban, megismeri a kölcsönös nemzetközi kapcsolatokat, gazdasági, politikai, kulturális, katonai stb. téren egyaránt. Felismeri, hogy saját erőnket, szocialista hazánk erejét és szuverenitását biztosítja a szocialista országok szilárd szövetsége élén a Szovjetunióval. Az egyes tantárgyakban a gyermek ismereteket szerez történelmünkből, jelenünkről és jövőnkről. Azáltal, hogy megismeri népünk életét és munkáját, a munkásosztálynak szocialista rendszerünkért vívott harcát, pozitív érzelmi kapcsolat alakul ki benne nehéz próbákat kiállt hazánk iránt. Az iskolának egyértelműen hiteles képet kell nyújtania a gyermek számára a szocialista országokkal kötött szövetségünkről, ez különösen a Szovjetunióra vonatkozik. Ez a szövetség nemcsak biztonságot ad népünknek az imperializmus támadó politikájával és kizsákmányolásával szemben, de nemzeteinknek állami és nemzeti biztonságot és függetlenséget is nyújt politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk számára. Védi nemzetgazdaságunkat a kapitalista piac válsága, megrázkódtatásai ellen („Poučenie z krízového vývoja v strane a spoločnosti po XIII, zjazde KSČ“ 4. 1.) A valóság igaz, leplezetlen megismerése fejleszti a szocialista nemzei köziség mély, szeretettől áthatott érzését. Gyermekeinket, akik már szocialista társadalmi rendszerünkben nőnek fel, konkrét történelmi eseményeken meg kell ismertetnünk népünknek a szocializmusért vívott nehéz harca történetével. Meg kell ismertetnünk őket a szovjet nép kemény harcával, amelyet a saját és a mi szabadságunkért a fasizmus ellen folytatott. Ilyen megismerés által elérjük, hogy hogy gyermekeink nagy tisztelettel és elismeréssel adóznak majd az osztály nélküli társadalom, a nemzetek szocialista közössége érdekében hozott áldozatokért. Az egész oktató-nevelő folyamatban a magas fokú erkölcsi tulajdonságokra nevelésben — ide tartozik a szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelés — a legjelentősebb hely a tanítónak jut. A tanító személyisége, álláspontja, cselekedetei, személyes érzelmi angazsáltsága életet, érzelmi színezetet ad a tényeknek, számoknak. Ebből a szempontból senki és semmi sem pótolhatja a tanítót. Azért rajta múlik, hogy az oktató-nevelő folyamatban aktivitásával, tevékenységével, állásfoglalásával, érzelmi kapcsolataival teljes mértékben hasson az ifjúságra. A nevelésben nemcsak a negatív állásfoglalások károsak. Elég, ha a tanító elárulja személyes közönyét, passzivitását, és már ez is gátolja a gyermeknek az otthon, a szülőföld, a haza és az egész szocialista társadalom iránti rokonszenvének kialakulását. A tanítónak mint a szocialista társadalom jövő polgárai nevelőjének teljes mértékben angazsálódnia kell az eszmei-politikai nevelésben, ha sikert akar aratni a szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelésben. Hogy a tanítók még nagyobb hatást gyakoroljanak a tanulókra és a szülőkre, az illető pártszervezeteknek és szerveknek érvényesíteniük kell közvetlen befolyásukat az iskola ideológiai munkájában, és pOlÍtÍ06
