Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-10-01 / 2. szám - Simon László: Új szemléletű alapiskolai kémiai tanterv
Laboratóriumi és ipari berendezések megfigyelése. A kémia mint természettudomány és mint tantárgy. A tananyag összefoglalása, rögzítése és elmélyítése. Bemutató és tanulói kísérletek: Az ismertebb anyagok sajátságainak a megfigyelése. A lángban lejátszódó hőváltozások. A fémek (magnézium, cink, vas, réz, ezüst) változásai levegőn, oxigénben és kéngőzökben való hevítéskor. Alapvető laboratóriumi berendezések és eszközök, szerepük a kémiában, a laboratóriumi üveggel való bánásmód. 2. Anyagi rendszerek (7 + 1 óra) Keverékek a természetben és a gyakorlati életben. A keverékek és a tiszta anyagok. A keverékek osztályozása a részecskék nagyságának az eloszlása szerint. Elegyek, keverékek. A gyakorlati életben előforduló keverékek és rendszerek (gránit, talaj, tej, ásványvíz, levegő stb. emulziók, szuszpenziók, hab, füst, köd). A víz és a konyhasó, mint vegyi anyagok, jellemző és legfontosabb sajátságaik (olvadáspont, forráspont, sűrűség). Víz a természetben és összetétele, ivóvíz, ipari víz, nyersanyagforrásaink és a vízgazdálkodás. A tiszta víz előállítása. A szennyvizek és tisztításuk. A levegő összetétele. A levegő, az oxigén és a nitrogén forráspontja, a levegő egyes alkotórészeinek szétválasztása lepárlással. A levegő tisztasága, aeroszolok, a motorizmus és a levegőszennyeződés. Ipari és közszolgáltatás által keletkező szennyeződés felszámolása, feldolgozása és hasznosítása. A tananyag összefoglalása, megszilárdítása és elmélyítése. Bemutató és tanulói kísérletek: A keverékek sajátságai, szétválasztásuk módszerei, iilepítés, szűrés, kioldás. A vízben és levegőben levő szennyeződések egyszerű kimutatása. Lepárlás, a lepárlókészülék részei és szerepük. 1. számú laboratóriumi munka: Szűrés, ülepítés 3. Az anyagok belső felépítése, atomszerkezet. A periódusos törvény (14 + 1 óra) Elemi részecskék. Az atom összetétele és szerkezete. Az elemek. Az egyes elemek felfedezésének történetéből, az elemek neve és vegyjele. A rendszám, azaz, protonszám fogalma. Mengyelejev D. I.-féle periódusos törvény és az elemek periódusos rendszere. Az elemek atomjainak a vegyülési készsége, elektronhéj szerkezetük figyelembevételével. A kémiai kötés. Az atomok energiaváltozásai spontán kémiai kötés képződésekor. A molekulák és vegyületek. A hidrogén. A hidrogénatom összetétele, szerkezete és helye a periódusos rendszerben. A hidrogénmolekula, méretei és kötésviszonyok a hidrogén- molekulában. A hidrogén fizikai sajátságai. A halogén elemek csoportja és a periódusos rendszer. Az ionok. A poláros és apoláros kémiai kötés. Az elektronegativitás, ionos kötés. A periódusos rendszer harmadik periódusába tartozó elemek anyagi saját ságai. Az atomok és elemek sajátságai. A rendszerszám, azaz protonszám és az atomok elektronhéj szerkezete közötti összefüggés periodicitása. Az atom összetétele és szerkezete — sajátságaik kapcsolata. A csoport és periódus fogalmak tartalmi elmélyítése. A tananyag összefoglalása, rögzítése és elmélyítése. Bemutató és tanulói kísérletek: A hidrogén fizikai sajátságai, a hidrogén diffúziója, a hidrogén és a levegő sűrűségének az összehasonlítása. A halogén elemek fizikai sajátságai. A halogénelemek extrahálása vizes oldatokból nemvizes fázisba. 54
