Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-10-01 / 2. szám - Ondrejčeková, Erika: A helyes orosz kiejtés elsajátítása iskoláinkban
A kiejtés utánzáson alapuló (valamint intuitív) begyakorlása az idegen nyelvi hangzóknak csak hallásbeli megkülönböztetését teszi lehetővé. Tehát csak az érzékeny fonematikai hallással rendelkező egyéneknek felel meg, a gyenge hallási érzékenységűeknek azonban nem. Ezenfelül az ilyenfajta begyakorláskor elhanyagolják az idegen nyelvi hangzók motorikus megkülönböztetését, ami segítené a jó motorikus, de gyengébb hallási érzékenységgel rendelkező egyének kiejtésének fejlesztését. Eredeti orosz nyelvű szöveget csak igen kis mértékben alkalmaznak, azért a tanulók orosz kiejtési bázisa csak a tanító kiejtése szerint alakul ki, amely gyakran helytelen. Különleges fonetikai gyakorlatokat egy iskolában sem tapasztaltunk. KIEJTÉSI KÖVETELMÉNYEK A MAGYAR TANÍTÁSI NYELVŰ ALAPISKOLÁK OROSZ NYELVI TANTERVEIBEN Az érvényben levő tantervek (A kilencéves alapiskola tanterve, Bratislava, SPN, 1968) előírják az orosz fonetika legalapvetőbb szegmentális jelenségeinek elsajátítását, de nem állították össze őket az orosz nyelv kiejtésének rendszeres elsajátítása alapján. A tananyag kiválasztása nem rendszeres, és nem alapul az orosz és a magyar nyelvsík összehasonlító elemzésén. A tantervekben nem különböztetik meg a kiejtési és grafikai rendszert. A hangzó és a graféma fogalma azonosul. Nem követelik meg a mássalhangzók területén az alapvető fonetikai folyamatok elsajátítását (asszimiláció, disszimiláció, die- rézis). A tantervekben nyomát sem találjuk az orosz hangsúly alapvető megnyilvánulásainak. A grafikai követelmények az elégtelen minimumra szorítkoznak, s nem hangsúlyozzák az orosz írás alapvető (szótagon alapuló) elvét, ami nagyon fontos az orosz mássalhangzók keménységének, ill. lágyságának grafikai ábrázolásához. így a tanulók nem tanulják meg megkülönböztetni a grafikai szövegben a keménység és a lágyság kölcsönös kapcsolatát. A 7—9. osztályban a kiejtéssel foglalkozó tananyagot nem bővítik és nem egészítik ki. A tanterv csak a 6. osztályos tananyag rögzítését és ismétlését követeli. A MAGYAR TANÍTÁSI NYELVŰ ALAPISKOLÁK OROSZ NYELVI KIEJTÉSÉNEK FELMÉRÉSI EREDMÉNYEI A komárnói és a Nové Zámky-i járásban az első félév végén öt iskolában végeztünk felmérést. A felmérésben részt vevő tanulókat úgy válogattuk ösz- sze, hogy arányosan képviselve legyenek köztük kitűnő, közepes és gyenge tanulók. A feljátszást olyan helyen végeztük, ahol a résztvevőket nem zavarta a tanulókollektíva. A tanulók elolvasták a részükre kijelölt orosz szöveget a szóhangsúly előzetes megjelölésével. A tanulók előkészület nélkül olvasták a szöveget, olvasásukat magnószalagra vettük fel, a hangfelvételt a Nitrai Pedagógiai Fakultás nyelvlaboratóriumában dolgoztuk fel, miközben a hallási fonetikai módszert alkalmaztuk. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák tanulójának a kiejtését dolgoztuk fel. Az orosz és a magyar nyelv összehasonlító elemzéséből, valamint a magyar anyanyelvű tanulók leggyakoribb feltételezett hibáiból indultunk ki, hogy ellenőrizzük és értékeljük a magyar tanítási nyelvű alapiskolákon a orosz kiejtés szupraszegmentális jelenségeinek elsajátítását. A. Az orosz kiejtés szupraszegmentális jelenségei 1. A szóhangsúly helyének eltalálása Annak ellenére, hogy a tanulók olyan szöveget olvastak, ahol a szóhangsúly meg volt jelölve, ezt a feladatot csak 67 °/o-ban oldották meg helyesen. 48
