Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-10-01 / 2. szám - Pék Vendel: Mindannyiunk hazája
Pék Vendel Mindannyiunk hazája Minden nemzetnek vannak piros betűs ünnepei, amelyek a múltban végbement történelmi jelentőségű eseményekre emlékeztetnek. Az ilyen jelentős dátumok közé tartozik a cseh és a szlovák nemzet szempontjából október 28-a, mikor lerázta magáról a több évszázados idegen fennhatóságot kikiáltva ezen a napon az önálló és független csehszlovák államot. Ezen a napon lett valósággá a cseh és szlovák nemzet legjobbjainak több évtizedes harca, melyet a függetlenségért és a szuverenitásért folytatott. A két nemzet hozzáfoghatott saját nemzeti elképzelései megvalósításához. E történelmi nevezetességű évfordulóhoz egy másik jelentős évforduló is csatlakozik. 1968. október 28 án a bratislavai várban írták alá a cseh és szlovák, illetve a csehszlovák állami és törvényhozó szervek legfelsőbb képviselői fél évszázaddal a csehszlovák köztársaság kikiáltása után a csehszlovák föderációról szóló törvényt, amely végérvényesen véget vetett minden nemzetiségi súrlódásnak, gyanakvásnak, kiküszöbölve a bizalmatlanság légkörét a két testvéri nemzet életéből. A szocialista föderáció egyenlő feltételeket biztosított a két nemzet önálló nemzeti léte kiteljesedéséhez, s egyben hozzájárulást jelentett a csehszlovák köztársaságban élő nemzetiségek sokoldalú fejlődéséhez is. Amikor szocialista hazánk fennállásának 60. évfordulóját ünnepeljük, szükséges, hogy a fejlett szocialista társadalom építése sikereinek tükrében áttekintsük, milyen események, változások, sikerek, sikertelenségek játszottak szerepet, míg megvalósult szocialista jelenünk, nemzeteink és nemzetiségeink in- ternavcionalista közeledése. Az elmúlt hatvan év alatt köztársaságunk a fejlődés különféle fokain ment keresztül, kezdve a megalakulástól a müncheni árulásig, a nemzeti felszabadító harctól a köztársaságnak a fasiszta járom alól való felszabadításáig, Csehszlovákia dolgozó népe 1948 as Februári Győzelmétől a szocialista társadalmi rend alapjainak lerakásán keresztül a fejlett szocialista társadalom építésének megvalósításáig. Hazánk hatvanéves múltjának borús éveit az első köztársaság 20 éve képezi. Ez alatt az idő alatt az uralkodó cseh burzsoázia egyetlen kérdést nem oldott meg, amely a dolgozó nép sorsát, helyzetét javította volna. Elmélyültek a szociális ellentétek, fokozódott a nép nyomora. A szociális nyomor elmélyülését még az is fokozta, hogy az uralkodó burzsoázia a köztársaság megalakulásától kezdve igazságtalan nemzetiségi politikát folytatott. A burzsoázia nemcsak hogy nem oldotta meg uralkodásának húsz éve alatt (ez nem is volt érdeke) a cseh és a szlovák nemzet kölcsönös viszonyának kérdését, de még inkább elmélyítette az ellentéteket. A felfokozott ellentmondások, a cseh uralkodó burzsoázia sovinizmusa, a szlovák szeparatista nacionalizmus, valamint a kisebbségi nacionalizmus végül is nagymértékben hozzájárult a külső nyomással együtt a köztársaság 1938 ban bekövetkezett feldarabolásához. A köztársaság fennállásának ezekben az éveiben csakis egyetlen párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az, amely síkraszállt a dolgozók szociális elnyomása ellen, harcba vezette a dolgozókat a nagyobb darab kenyérért, a szociális, gazdasági és kulturális felemelkedésért. A kommunisták az első köztársaság egész ideje alatt következetes harcot folytattak a nemzetiségi egyenlőségért, a szlovák nemzet nemzeti jogainak teljes elismeréséért. Ellentétben a cseh és a szlovák burzsoáziával, amelynek érdekei nem voltak 33
