Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1979-04-01 / 8. szám - Mózsi Ferenc: A tanító és a CSEMADOK
Dr. M ózsi Ferenc A tanító és a CSEMADOK Mondják, hogy a megszokás a látás (halála. Amit megszoktunk, azt ugyan nézzük, de nem látjuk, az a szem számára elveszett. Pedig a világ megismerésének feltétele a tudatos látás, a cselekvéshez szükséges realitások tudományos igényű számbavétele. A filozófia nem ismer „természetes“, „világos“, „bizonyításra nem szoruló tényeket, mert ezek az evidenciák — ha nem szólunk róluk — az idők folyamán megkophatnak, s veszíthetnek csillogásukból — ragyogásukból. Valahogy így van ez a pedagógus és a CSEMADOK kapcsolatával is. Mert hát kell-e azt magyarázni, bizonygatni, hogv a szülők és a tanítók egyaránt CSEMADOK-tagok, hogy az iskolák szavaló és énekkarai, a tánc- és színjátszó kör tagjai, a bábozók ott szerepelnek az immár harmincéves CSEMADOK rendezvényein vagy, hogy a ma tanulóifjúsága a holnap CSEMADOK-tagsága? Biztos vagyok benne, hogy mindez nem szorul magyarázatra, de hogy a tétel „természetessége egy csipetnyit se veszítsen ragyogásából — eleget téve a kérésnek — megpróbálom körvonalazni ezt az egymást éltető, részünkre olyannyira természetesnek tűnő kapcsolatot. A JÉGTÖRŐ FEBRUÄR UTÄN A kérdés megközelítését történelmi visszapillantással kell kezdeni. 1949-ben, a „jégtörő február“ után, rövid hat-hét hónapos szervezés eredményeként alakult meg 1950 szeptemberére — sokszor elmondtuk, hogy szinte a semmiből — az akkori 1260 osztályos, mintegy 30 ezer tanulót és 1450 tanítót foglalkoztató magyar tanítási nyelvű szocialista oktatásügy. A magyar tanítási nyelvű iskolák fejlődése tehát a munkások-parasztok osztályának végleges uralomra jutása után indult meg a csehszlovák oktatásügy szerves részeként, annak azon a fejlődési fokán, amikor az oktatásügy rendszere hazánkban már egységes, már nincsenek zsákutca jellegű (népiskola, polgári) iskolatípusok, amikor egységes óra- és tanterveivel már megindult a szocialista iskolává fejlődés útján. A rendkívüli sok munkát, körültekintő szervezést kívánó „alapozást“ a CSKP határozatai alapján és a párt vezetésével az állami szervek, az akkori Művelődésügyi Hivatal és a Nemzeti Bizottságok művelődésügyi osztályai végeztek, természetesen, politikai rendszerünknek megfelelően, a társadalmi és kulturális szervezetek segítő közreműködésével. A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák megalakulásának körülményei a párt irányító és az állami szervek realizációs tevékenységének szintjén általában ismertek, hiszen több figyelemreméltó disszertációs munka részletesen foglalkozik ezzel — a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életében minden kétséget kizáróan egyik legjelentősebb — eseménnyel, Mind ez ideig azonban elkerülte a kérdéssel foglalkozók figyelmét a társadalmi és kulturális szervezeteknek az állami szerveket segítő, propagáló tevékenysége. Tudomásom szerint mind ez ideig nem született meg a kérdésnek egy olyan rendszervizsgálata, mely a párt-, az állami szervek , a társadalmi szervezetek összefüggésében tárta volna fel a a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák harmadvirágzása kezdeti időszakának kérdéskörét. 228
