Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-09-01 / 1. szám - Köves József: A földrajzi feladatalapok gyakorlatáról / A csehszlovák közoktatás továbbfejlesztésének tervezete
Köves József A föld rajzi feladatlapok gyakorlatáról A Földrajzi feladatlapok a Földrajzi munkafüzetek kiegészítőjeként, de osztályonként külön kiadványban 1970. szeptemberében, kerültek bevezetésre az általános iskola felső tagozatában Magyarországon. Itt az 5—8. osztályban 2—2 óra áll a földrajztanítás rendelkezésére. Az új munkaeszköz tartalmát a korábbi tanévekben több iskolában folytatott kísérlet eredményeire támaszkodva alakítottuk ki. A kísérlet során tájékoztatást kaptunk az egyes feladatok nehézségi fokáról, és tapasztalatokat szereztünk a felhasználás módjára vonatkozóan. Mi a Földrajzi feladatlapok funkciója, és alkalmazása, mennyiben jelentett előrelépést fölrajztanításunk számára? Az új munkaeszköz legfontosabb feladata a földrajzoktatás eredményeinek megállapítása. A tantervi anyag kisebb és nagyobb témáinak feldolgozása után célszerű megvizsgálni, hogy milyen mértékben tettek eleget tanítványaink a követel- vényeknek. Hol mutatkoznak hiányok, pontatlanságok az egész osztály munkájában, tudásában? Ennek ismeretében tervezzük meg további teendőinket, és ezért szükséges eldöntenünk, hogy korrigálnunk kell-e bizonyos pontatlanságokat, hibákat; esetleg egyes fogalmakat újra tanítsunk-e; ismételten feldolgozzuk-e a meg nem értett összefüggéseket; többet foglalkozzunk-e a követelményekben szereplő gyakorlati feladatok megoldásával. Az egyéni segítségnyújtás, a differenciált irányítás érdekében tudnunk kell, hogy miben nyújthatunk segítséget az egyes tanulóknak. Mindnyájan ismerünk olyan, gyakran igen szorgalmas tanulót, aki pontosan megtanulja a tényanyagot, jól ,,elmondja a leckét“, de földrajzi ismereteit az új anyag feldolgozása során nem képes alkalmazni, következtetni nem tud. Bizonyára akad gyorsan és jól gondolkodó növendékünk is ,aki viszont felületesen sajátítja el a szükséges ismereteket. Másoknak a topográfia a gyenge oldaluk: rosszul tájékozódnak a térképen. Az ilyen tanulók további fejlődése érdekében fel kell derítenünk, hogy a követelmények teljesítésében mutatkozó hiányok a felületes munka, vagy az ismeretanyag meg nem értésének következményei. Lényegesnek tartjuk, hogy ezeket a megállapításokat maga a tanuló is érzékelje, bizonyítottnak lássa munkájának eredményes voltát, illetőleg hiányosságait. Ezeknek az igényeknek a kielégítése csak a földrajztanár folyamatos megfigyelő és elemző, továbbá az erre támaszkodó feladatmegjelölő pedagógiai tevékenységével lehetséges. Ehhez a munkához nyújtanak segítséget a feladatlapok, amelyek tehát elsősorban a földrajzoktatás eredményét vizsgálják a további teendők megfontolása, kialakítása érdekében. Ezért a feladatlapok által megmutatkozó eredmény értékelésénél csak másodlagos funkciónak tekinjük az osztályozást. Ennek a két funkciónak megfelelően a feladatlapoknak két típusát alakítottuk ki: a) csupán a visszajelzést biztosító tantárgypróbákat, b] a visszajelzés mellett osztályozásra is lehetőséget nyújtó ellenőrzőlapokat. A tantárgypróba feladatsorát egy- egy kisebb téma (pl. Nyugat-Európa) lezárása után, de az összefoglaló óra előtt oldják meg a tanulók. Jeleztük, hogy ennek a lapnak a kitöltésével kiemelten az a célunk, hogy a pedagó24
