Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1979-03-01 / 7. szám - Horváth István: Tanítsuk meg a szótár kezelését
esetét és a tb. sz. alanyesetét. Pl.: die Mutter, der Mutter, die Mütter; der Wald, des Waldes, die Wälder stb. Hiba tehát, ha a tanító megelégszik azzal, hogy a tanuló a német főnévnek csak az e. sz. alanyesetével válaszol. A német ún. gyenge igénél elég lenne ugyanis ismerni csak annak a főnévi igenevét, de hogy a tanuló tudja, hogy gyenge igéről van szó, jó, ha elmondja annak szótári alakjait is. Például: loben, ich lobe, du lobst, ich lobte, ich habe gelobt. Az ún. szilárd igéknél ez már nélkülözhetetlen, mert azokra éppen a különböző tőváltozások jellemzők. Például sprechen, ich spreche, du sprichst, ich sprach, ich habe gesprochen. A német igének a szótári alakjai tehát a következők: a főnévi igenév, az e. sz. 1 és 2. személye (ez azért fontos, mert itt sokszor megváltozik az ige töve — ún. Erhöhung), az egyszerű múlt (imperfec- tum) és az összetett múlt (perfec- tum). Módszertani szempontból ez helyesebb, mint csak: sprechen, spracn, gesprochen. A latin főnévnek két szótári alakja van: az e. sz. alany- és birtokos esete. Például: servus, -i, m.; gemina, -ae, f.; homo, -inis, m.; exer- citus, -us, m. Az igéknél ismerni kell az e. sz. 1. személyét, az infinitivust, a perfectum 1. személyét és az ún. supinumot. Például: voco, vocare, vo- cavi, vocatum; curro, currere, cucurri, cursum. A kétnyelvű szótárak megadják az egyes szavak jelentését is. Ahogy tudjuk, a szavak túlnyomó része több jelentésű, azért az egyes jelentések számozott sorrendben követik egymást. A tanítónak ezért figyelmeztetni kell a tanulókat, hogy mindig csak a megfelelő jelentést válasszák, és nem az elsőt, ahogy azt főleg a kezdők teszik. A szócikk az illető szóval előforduló állandósult szókapcsolatokkal — az ún. frazeologizmusokkal — végződik, amelyek minden nyelvre jellemzők, és stiláris szempontból igen értékes kifejezőeszközök. Ezért nagyon ajánlatos ezeket könyv nélkül elsajátítani. . _ / / / v л 1. Завод, -а; школа, -ы; окно, -а; 2, брат, -а, братья, . / i i / _ / братьев;; крестьянин, -а, крестьяне, крестьян; 3* новый, / / / / „ / / i / _ / - /-ая, -ое, -ые;, хороший, -ая, -ее, -ие; летний, -яя, -ее,-ие; 4. ж, ш, щ; 5. новый; 6. хорошее, свежее; ?. хорошее, свежее; 8, читать, -ár, -аешь,... -ают; писать, -шу, / / _ / i i /-шешь,... -шут; бороться, -рюсь, -решъся,... -рются; ко/ i i i . . . сить, -шу, -сишь,... -сят; 9. -ешь /ишь/; 10, -ет /-ит/; 11. интересуется чем-нибудь; 12. ивменить что-н.; 13. ив- менить чему-н.; 14. писать, я пищу, ты пишешь,..* они пишут что-нибудь; 15. требовать, -ую, -уешь,•..-туют чего-н.; 16. рисовать, я рисоваю.••; 17. воевать, я воеваю...; 18, -ва-, - ева-о * Nyomdatechnikai okok miatt az orosz szavakat az összefüggő szövegben átírással közöljük. Eredeti alakjukban a cikk végén találhatók. 7-el jelöltük az orosz keményjelet, 6-al a lágyjelet. A magánhangzók feletti vessző a hangsúly helyét jelöli. 215
