Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)

1979-03-01 / 7. szám - Horváth István: Tanítsuk meg a szótár kezelését

gat ója közül csak egy írta le helyesen az orosz betűk sorrendjét.

Az azbuka sorrendjének könnyebb megjegyzésére a következő mnemo- technikai eszközt szoktam alkalmazni:

laibevegede

jegozseze

ijkelemeno

prsztuf

chacecsesaucsa jerjerijerj ej úja

a,

6,

B,

Г»

Д»

e»

e.

в»

*»

*,

K,

Л,

“»

Н» 0,

n,

Р»

C,

T,

У»

Ф*

Ц»

4,

Ш,

Щ,

Ь»

Mf

b,

® »

*>.

Я,

Ezzel a mnemotechnikai eszközzel, amelyet már több éven át alkalmazok a tanításban, jó tapasztalataim vannak. Minden egyes hallgató ugyanis nagyon könnyen elsajátítja ezt a hét értelmetlen „szót“. A „jerjerijerj“ megértéséhez tudnunk kell, hogy a mostani orosz keményjel (7) neve az ószlávban kemény jer volt, és a lágyjelé (6] pedig lágy jer. Mivel a lágyí- tás lényege abban áll, hogy a kemény hang egybeolvad a j hanggal, a lágy jert j érj-jel jelöljük.

Ezek után visszatérhetünk az orosz szavak szótári alakjaihoz. Ahhoz, hogy a tanuló képezni tudja az orosz szavak valamennyi alakját, általában nem elég megtanulnia csak a szó alapalakját, úgy mint a magyarban.

A szótárban címszóként a szó alap- (megnevező) alakját tüntetjük fel. Utána következnek azok a nyelvtani alakok, amelyek a szó többi alakjának a képzéséhez szükségesek. A szó alapalakját, valamint azokat az alakO' kát, amelyeket a szótár feltüntet, a szó szótári alakjainak nevezzük.

A orosz főneveknél első helyen szerepel az e. sz. alanyesete, mint ezek alapalakja. Majd a főnév genitivusi alakja következik, pl.* zavod, -a h., škola, -i n., okno, -a1 s. Abban az esetben, ha a főnév többes száma szabálytalanul képződik, a szótár feltünteti a szó többes szám alanyesetét is, esetleg annak tb. sz. genitívusát is, pl.:

brat, -a; bratyja,, bratyjev; kresztyja- nin, -<a, kresztyjane, kresztyjan2.

Az orosz melléknév szótári alakjai az egyes szám alanyesete mind a három nemben és a tb. sz. alanyesete. Pl.: novij, -aja, -oje, tb. sz. -ije; horo- sij, -aja, -eje, tb. sz. -ije; letnyij, -aja, -eje, tb. sz. 4ije.3

Egyes szótárakban azonban a mellékneveknél csak egy alakot, az egyes szám hímnemű alakját tüntetik fel. Ezt azonban csak gazdasági okokból teszik, nehogy a szótár terjedelme ezálltal megnövekedjen.

Lingvodidaktiikai (nyelvoktatási}

szempontból azonban előnyösebbnek tartjuk, ha már a szavak visszakérdezésekor megköveteljük a melléknév minden egyes szótári alakját, mert ezáltal automatizálódnak, és így a tanuló tudatában könnyebben felidézhetők Ez főleg azoknál a mellékneveknél fontos, amelyeknek a töve susogó hangra (zs, s, cs)4 végződik és tőhangsúlyosak, mert sok tanuló ezeknek a semlegesnemű alakját a novij5 mintájára képezi. Például a horoseje és szvezseje6 helyett horosoje és szvezsa- je-t7 mondanak, sőt írnak is.

Nagyon fontos azonban ismerni az orosz igék szótári alakjait. Egyes esetekben elég lenne a főnevek és a melléknevek alapalakjának ismerete. Ha azonban az igének csak az alapalakját — főnévi igenevét — ismernénk, nem igen tudnánk vele valamit kezdeni. Okvetlenül el kell sajátítani annak szótári alakját is. Az oroszban ezek a következők: a főnévi igenév, az egyes szám 1. és 2. személye, valamint a tb sz. 3. személye. Például: csitáty, -áju, -ájies, ... -ájut; piszáty -sú, -ses, ... -sut; borótyszja, -rjúsz, -resszja, ... rjutszja; koszíty, -sú, -szis,... -szjat8 stb.

A 79 fent említett hallgató közül csak 12 (15,2 %) tüntette fel helyesen az orosz igék szótári alakjait. 3 (3,8 %) azt írta, nem tudja, mi a szótári alak.

Vannak szótárak, amelyekben az egyes szám 2. személye helyett az egyes szám 3. személyét tüntetik fel. Ez is csak azért van, mivel ez gazda213