Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1979-02-01 / 6. szám - Mószi Ferenc: Társadalmi mércével mért igénnyel
Mózsi Ferenc Társadalmi mércével mért igénnyel 1. BEVEZETÉSÜL 1.1. A kortárs társadalomtudományok már meghaladták a mennyiségi mutatók fetisizálását, és inkább a változások okát, a fejlődési tendenciák felismerését és dialektikus értelmezését kutatják. Ráirányítják a figyelmet az egy „rendszeren belüli“ összefüggésekre, mint pl. a tudomány — technika — termelés szerkezetvizsgálata teszi. Felderítik a rendszerkényszerből fakadó változásokat kiváltó okokat és egyben rámutatnak a szerkezet egyes tényezői között meglevő belső összefüggésekre is. így a rendszerbeli és a funkcionális megterheltségbeli átrendeződéseket a fejlődés lényeges elemeként tudják bemutatni. A neveléstudomány, közösen a szociológiával és más tudományágakkal egyre gyakrabban vizsgálja a tanítás-tanulás problémáit is olyan bonyolult ősz szefüggés-rendszerben, mint pl. a tudomány — termelés — oktatás. De ismertek hazánkban a társadalom — nyelv — oktatás szerkezet vizsgálatai is. Hiszen közismert: a nyelv társadalmi tulajdon, a beszéd társas tevékenység, s ugyanakkor a nyelv a tanítás tanulás nélkülözhetetlen eszköze. Ennek következményeként szerte a világban megsokasodtak az ilyen szerkezetvizsgálódá- sok. Sőt, nemcsak a szaksajtó, de a napi sajtó is visszhangzik a nyelvismeret és a nyelvhasználat okozta hátrányos helyzetű tanulók sorsáért aggódó vagy rajtuk segíteni akaró cikkek hangjától vagy — nemegyszer — vészkiáltásai tói. S az olyan közösségben, ahol a nyelvi közeg kétsíkú, mint pl. a mi esetünkben is, — hiszen a magyar dolgozók a mindennapi élet során egyre gyak rabban használják anyanyelvűk mellett a szlovák nyelvet is — az ilyen közösségben az érdeklődés ezek iránt az érzelmileg nemegyszer megfestett kérdések iránt még fokozottabb. Bizonyára érdekes lenne ezért korunk „divatos“ tudománya, a marxista szemiotika módszerével feltárni: a csehszlovákiai magyar sajtó milyen terjedelemben, egy időszak teljes információanyagának hányadrészeként, milyen elhelyezéssel, a lap hányadik oldalán foglalkozik a társadalom, a nyelv és az oktatás rendszerkényszer vizsgálatával, s fogalmak egymást nemcsak érintő, de bizonyos fokig kölcsönösen meghatározó jellegű összefüggéseivel. Ebből következtethetünk ugyanis a kérdéskomplexum értékorientációnkban betöltött helyére, hiszen közismert: a sajtó információs anyaga tükrözi egy adott tár sadalom elfogadott értékrendszerét. Kifejezi egyben természetesen azt is, hogy a marxista sajtóirodalom tendenciózus. A csehszlovákiai magyar sajtó tartalmi beállítottsága igazolja ezt az állítást. A tartalmas és szép számú társadalomtudományi fejtegetés, cikk között szép számmal akad a nyelvhelyességgel, tehát az egy nyelv helyes használatával foglalkozó írás. Ritkábban, de foglalkozik a nyelv és a társadalom kérdéseit érintő problémákkal is, ám a társadalom — a nyelv — az oktatás összefüggéseit ebben a hármas egységben-rendszerben ez ideig csak — a szaksajtón kívül — sajnos ritkábban érinti. Pedig a társadalmi rend a ter- nyekbe és szükségletekbe, témánkat illetően: nyelvi értékorientációkba, is be162 к
