Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1977-10-01 / 2. szám - Csiffáry László: Jegyzetkészítés fizikaórán
4. Indukált feszültség, indukált áram: elektromos indukció 5. Faraday munkássága (XIX. sz. elején) B. Indukált áram keletkezése villamos áram változásától 1. Mágnes helyettesítése tekerccsel, amely áramkörbe van kapcsolva, és az áram erőssége változtatható 2. A műszer áramot jelez 3. Primér, szekundér tekercs fogalma 4. Az induktív csatolás mibenléte 5. Összefoglalás: Aram csak akkor keletkezik, ha változik a mágneses tér. Egy másik lehetőségünk, hogy az átvett anyagból kérdéseket készítünk, és ezek kerülnek a jegyzetbe. Ebben az esetben felhasználható még egy további forma is, amikor a kérdések mellé a feleletet is odaírjuk. Természetes, hogy mind a kérdéseket, mind a feleleteket jól át kell gondolnunk, hogy a jegyzetbe a megfelelő anyagrész legfontosabb részei kerüljenek. PL: 1. Mikor keletkezik zárt áramkörben elektromos feszültség? — Zárt áramkörben elektromos feszültség csak akkor keletkezik, ha az áramkör (vezető) körül mágneses tér erőssége változik. (A jelenség neve: elektromágneses indukció:) 2. Hogyan idézhető elő indukált feszültség tekercsben? a) vagy úgy, hogy a tekercsben állandó mágnest mozgatunk, ki-be, b) vagy úgy, hogy a mágnes helyett elektromágnest használunk, melynek erősségét az áram erősségének változásával változtatjuk. 3. Hogyan nevezzük a tekercseket? — Azt a tekercset, amelybe áramot vezetünk, primér tekercsnek, míg amelyben áram keletkezik, szekundér tekercsnek nevezzük. 4. Mi az induktív csatolás? — Ha két tekercs nincs fémesen összekötve, akkor induktív csatolásról beszélünk. Kell-e rajz? — vetődik fel a kérdés. S ha kell, akkor milyen legyen? Vajon használjunk-e körzőt, vonalzót a táblai rajz elkészítéséhez, s vajon ugyanezt megkö- veteljük-e tanulóinktól is? A rajz sok esetben közvetlenebbül idézi fel a tárgyakat, mint a szó. A szöveget csak a magyarul értő ember érti, míg a rajzot minden ember, aki fizikát tanult. A rajznak nem kell művészinek lennie, ehhez nincs meg mindenkinek az adottsága — elég csak a lényeget tartalmaznia, és legyen jól át- tekinthhető. A színes kréta és a színes ceruza használata is egyéni. Aki akarja használni, használja. Nem lehet elsőrangú kérdés ennek eldöntése. Mikor jegyzeteljünk? Három lehetőség között választhatunk: a) magyarázat előtt, b) magyarázat közben, ej magyarázat után. A három lehetőség közül az elsőt vessük el azonnal. (Még a tanító se készítsen vázlatot vagy rajzot a táblára óra előtt!) A megmaradt két lehetőség közül kezdetben inkább a magyarázat utáni jegyzet- készítést ajánlanám azért, hogy a tanulók hozzászokjanak a jegyzeteléshez, másrészt ebben az esetben a jegyzetkészítés felért egy összefoglalással. Ha a tanulók már úgy-ahogy elsajátították a jegyzetelés fortélyait, akkor a magyarázat közbeni jegyzetés ajánlatos. Míg az előző esetben a jegyzetelés közös munka: az egész osztály részt vesz benne, addig az utóbbi már önálló munka lesz, ami a jegyzetelés igazi formája. Igyekezni kell, hogy a tanulók a jegyzetelés ezen formáját minél előbb elsajátítsák. Elősegíthető ez oly módon is, hogy az első órákon a tanító készít magyarázat közben a táblára jegyzetet, amit a tanulók onnan lemásolnak a füzetükbe, majd a későbbiek során magyarázat köbén a lejegyzetelendő mondatot más hangsúllyal mondja, és ezzel hívja fel tanulói figyelmét arra, hogy az leírandó. Mindezt elsajátítva, tanulóink nagyobb része képes lesz arra, hogy a magyarázat fő részeit jegyzet formájában rögzítse a füzetébe. Nem elég azonban tanulóinkat megtanítani arra, hogy tudjanak jegyzetelni. Meg kell őket arra is tanítani, hogy miként használják fel jegyzeteiket a tanulás folyamán. Otthon a füzetből tanuljanak: az ott lerögzített pontok alapján próbálják rekonstruálni az órán történteket, és a maguk szavaival elmondani. Ha valahol megakadnak, nem értvén azt az anyagrészt, nézzék meg a könyvben, majd ezután folytassák az óra lefolyásának felidézését saját szavaikkal. így tanulóink megtanulnak szabadon fogalmazni, ami tanításunk egyik fontos célja. A jegyzetből való tanulás segítségével eredményes harcot folytatunk a szajkózás, a magolás ellen. Éppen ezért nem engedhető meg az a módszer, amikor a tanító jegyzetkészítés címén saját fogalmazványát diktálja le a tanulóknak. Nem tévesztendő ez azonban össze azzal az esettel, amikor a tanuló saját szavaival leírja valamely kísérletét. 55
