Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1978-05-01 / 9. szám - Mázsár László: Problémahelyzetek az orosz nyelvi órákon
gekhez, nemcsak a tanítási órákon, hanem szélesebb általánosságban is. A probléma-oktatási jellegű tanítási óra alapvető mozzanatait egy konkrét óra példáján szemléltethetjük. Vegyünk, például, egy irodalmi órát a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok második osztályában ,,Ivan Andrejevics Krilov élete és munkássága” címmel. A tanulók az óra első részében a táblára korábban felírt, a tananyaggal kapcsolatos új lexikális elemeket, szavakat és szókapcsolatokat oroszul leírják szótáraikba, majd olyan feladatot kapnak, hogy az irodalmi szöveg, az űj információ közös elolvasása után írják a kiemelt szavak mellé a magyar jelentésüket. így az órán létrehoztunk egy kiinduló problémahelyzetet, ahol a tanulók a szövegösszefüggésből következtethetnek еёУ_е8У új kifejezés, szókapcsolat magyar jelentésére. Ezt a kezdeti feladathelyzetet feltétlenül ellenőrzés kövesse, melynek keretében a tanár irányításával a tanulók ellenőrzik, kijavítják és kiegészítik a szójelentések megoldását. Az irodalmi témával kapcsolatos orosz nyelven elhangzott információ tehát teljes mértékben érthetővé vált a tanulók számára, így tehát az óra következő mozzanata, az újabb feladathelyzet már az átvett szöveg önálló-alkotó visszamondását, Krilov életéről és munkásságáról elhangzott té nyék orosz nyelven történő összefoglalását tartalmazhatja. A tanulóknak ezt a munkáját a táblára felírt, az elhangzott szöveg főbb mozzanatait összefoglaló, négy-öt pontos vázlat, s a pontokhoz tartozó ún. kulcskifejezések segítik, amelyek az órán már elhangzottak, és közvetlen kapcsolatban állanak az adott pont tartalmával. Ezt a feladatot előzheti meg egy olyan mozzanat, melynek keretében a tanár néhány probléma-kérdés kapcsán az irodalmi tananyag néhány fontos logikai összefüggését, vezérproblémáját világítja meg. Esetünkben az ilyen célt szolgáló kérdések a következők lehetnek: 1. Miért nevezhetjük Krilov állatmeséinek nyelvezetét zamatos, valódi népi nyelvnek? 2. Miért vált Krilov állatmeséiből oly sok kifejezés népi szólássá, közmondássá? 3. A vezető, uralkodó társadalmi osztály képviselőit Krilov állatmeséiben miért testesítik meg mindenekelőtt ragadozó állatok? Ilyen módon az órának ez a része egy- időben általánosítja is az irodalmi óra tananyagának tartalmát, valamint az új anyag ismétléseként is szolgál, lehetőséget adva a tanulóknak a tevékeny alkotó-önálló munkára is. Hangsúlyozni akarjuk, hogy nem törekszünk az ún. probléma-oktatás abszolutizálására, csupán a probléma-oktatás, a feladathelyzetek módszerének, módjainak, fogásainak az orosz nyelvi órán való fel- használását, s annak fontos módszertani jelentőségét kívánjuk hangsúlyozni. Fontos, hogy bármilyen szerkezeti jellegű orosz órákon a tanár olyan mozzanatokat, helyzeteket, kérdéseket találjon, amelyek a tanulókat a gondolkodó, önálló-kezdeményező munkára késztetik, nem tétlenül, hanem tevékeny, alkotó módon viszonyulva a különböző nyelvi kérdésekhez, problémákhoz. A tanítási órák bármelyikén a tanulók szempontjából sok problémakérdés keletkezik, amelyekre a tanárnak feltétlenül fel kell figyelnie — egyrészt, mint az új, vagy kiegészítő információ forrására, másrészt, mint a tanulók alkotó-logikai gondolkodásának feltételeire. A mondottak illusztrációjaként még egy példát szeretnék felhozni. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumok első osztályában a személyes névmások ragozásának tanításánál maga a tanár közlés formájában megemlítheti, hogy az egyes szám 1. és 2. személye társhatározó esetében két alakot is használ az orosz nyelv (szó mnój, szó mnóju; sz tobój, sz tobóju). Nem hasznosabb ugyanezt egy feladathelyzet keretében tárgyalni a következőképpen? A tanulók meghallgatnak két rövid idézetet A. Sz. Puskin „Űznik” és „K mórju” verséből, ahol az említett névmások mindkét alakja megtalálható, s feladatot kapnak, hogy írják le az egyes szám társhatározó esetében elhangzott személyes névmások alakjait, s mondják el, milyen sajátosságokat fedeztek fel. Hasonló példák hosszú sorát idézhetnénk még, de célunk nem ez. írásommal arra akartam rámutatni, hogy bármely tanítási óra magva probléma jellegű, hogy az órákon a feladathelyezetek egész sora hozható létre, amelyek a hatékony oktatásban fontos szerepet töltenek be, fokozva az oktatási folyamat keretében a tanulók önállóságát, a nyelv- tanuláshoz tanúsított tevékeny és kezdeményező hozzáállást, s ezen keresztül elősegítve az orosz nyelv korszerűbb, hatékonyabb előadását. 275
