Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1977-09-01 / 1. szám - Sz. J.: Az óvodai nevelés / Figyelő
DOSKOLNAJA VOSZPITANYIJE Az óvodai nevelés rendszere a Szovjetunió közművelődésének egyik kiemelkedő eredménye. Az iskoláskor előtti nevelési intézményeket ma mintegy 11 millió 1—7 éves korú gyermek látogatja a Szovjetunióban. A X. ötéves terv az óvodahálózat további fejlesztését feltételezi, ezzel párhuzamosan növekednek az óvoda nevelőmunkájával kapcsolatos követelmények is. 1961 óta működik az óvodás korúnk nevelését vizsgáló kutatóintézet, amely a maga nemében egyedülálló a világon. Igazgatója az ismert szovjet pszichológus, A. V. Zaporozsec, ő vezeti a pszichológusokból, orvosokból álló kutatócsoportot. Az óvodások nevelési sajátosságait laboratóriumi eljárásokkal is vizsgálják, mint pl. a gyermeki gondolkodás fejlődési jellegzetességeit, az analizátorok működését, a tapasztalatok általánosításával kapcsolatos készséget stb. A 3—7 éves gyermekek értelmi fejlődését vizsgáló kutatások eredményei hozzásegítenek ahhoz, hogy pontosan körülhatárolhassák az értelmi fejlődést leghatékonyabban elősegítő módszereket. Az intézet dolgozói figyelemreméltó eredményt értek el az esztétikai nevelés tartalmi és módszertani kérdéseinek a vizsgálatában, a képzőművészeti, a zenei nevelés körében, a dramatizálás és vers- mondás területén. A zenei képességek mechanizmusának a mélyreható elemzése, feltárása révén céltudatos fejlesztésük módszereit is egyre differenciáltabban közelítik meg. Mint eddig is, ezután is a 4—6 éves gyermekek iskolai előkészítésének problémája képezi az intézet tudományos munkájának oroszlánrészét. Az intézet által kidolgozott javaslat és kísérlet az olvasás-, írás- és matematikaoktatásra az iskoláskor előtti időszakban pozitív eredményeket mutat. (1976. 6. szám) NARODNOJE OBRAZOVANYIJE A kisebb falvak, települések gyermekeinek iskolára való felkészítése komoly és nehezen megoldható probléma. Az óvodás korúak kis száma miatt óvoda létesítése, valamint más, nagyobb közeli településekre való bejárásuk fel sem merülhet. Az iskolaügyi minisztérium e gyermekek támogatásigénye megokoltságára hivatkozva elrendelte: meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy ezek a gyerekek legalább 10 programszerű foglalkozáson részt vehessenek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ennyi foglalkozás bizony nem elegendő a tanuló zökkenőmentes felkészítéséhez az iskolára. A lelkiismeretes tanítók úgy segítenek ezen, hogy a programszerű foglalkozásokon kívül is kapcsolatot teremtenek a szülőkkel és a gyerekekkel, elhívják őket az iskolába, ünnepélyekre, műsorokra, érdekes játékokat játszanak, filmeket vetítenek, felolvasnak, tanítják őket közösségben élni. A szülőkkel való találkozás folyamán tájékoztatják őket, hogyan segítsenek a gyermekek hosszúság, szélesség, magasság stb fogalmának a kialakításában, hogy egyenlő részekre tudjanak osztani, pl. az almát felébe, negyedébe vágni stb. Hangsúlyozzák a helyes napirend fontosságát, az önállóság fejlesztését pl. az önálló játéksarok rendben tartásának a követelményével. Különösen fontos, hogy sokat beszéljenek a gyermekekkel, és beszéltessék őket is, mert gondolkodásuk és helyes kifejezőkészségük fejlesztésének ez a záloga. (T. Samova: Podgotovka gyetyej k škole v uszlovijach malogo szela. 1976, 9. sz. 121—124. 1.) RODINA A SKOLA Az óvoda csak akkor teljesítheti nevelési feladatait, ha szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel. A szülői munkaközösség, pontosabban a Szülők és Iskolabarátok Szövetsége hatékonyan hozzásegít a nevelési célok eléréséhez, ha munkájára a megfontoltság, felelősség, a formalizmus kerülése a jellemző. A folyóirat ez évi 3. számában K. Pijáková ismerteti a szülői munkaközösség munkatervkészítésével kapcsolatos tapasztalatait. A terv struktúrája és tartalma több tényezőtől függ, pl. az óvoda feltételeitől, azonban a szülők és az óvónők egyéni hozzáállása a tevékenységrendszerhez döntő szerepet játszik. Ha receptszerűen egyetlen tervet sem lehet lemásolni, ötletként figyelemreméltó tervük struktúrája, mely a következő: A. Bevezetés. B. A fő feladatok. C. A szülői tanács funkciói. D. A nevelőmunka 31
