Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1977-09-01 / 1. szám - Bálint Lajos: A geometriai tanagyag helye az elemi iskolai tantervtervezetben
dítanunk a saját magunk részére. Akkor tankönyvízú a szövegértés, a deko- dálás, ha az megragad a napi, a történelmi sík értésénél, s nem jut el az önmagunkra vonatkoztatás síkjáig, oda, hogy az ember önmagát formálva utasítsa el a „dudva-életet“ és a ,,tel- jességes életet“ kívánja. 4.2 Tudom, hogy „A grófi szérűn“ vagy a „Dózsa György unokája“ a mai ifjúság számára — szerencsére — „csak“ történelem. Tehát a hic et nunc izzását egy-egy Ady versből kevésbé érzik, mint pl. mi éreztük annak idején. Éppen ezért kellene azonban Ady forradalmiságának értelmezésekor — mint ezt Király István jegyzi meg — áthelyezni a hangsúlyt a következő Ady- sorokra: „Becsületes szívem / Becsületes jussát / Kerestem a harcban.“ Ez azonban már a tantervkészítők, a tankönyvírók gondját invokálja . .. 4.3 A szlovákiai és magyar többlete egyelőre még csak lehetőség. Ponto sabban: a magyar és a szlovák irodalom párhuzamos tanítása egyelőre még kihasználatlan lehetőség, mely ebben az esetben nem igazolta a bi- kulturáltság előnyét, melyet Goethe ugyancsak a kétnyelvűségre vonatkoztatva így fogalmazott meg: „Aki nem ismer egy idegen nyelvet, a saját magáét sem ismeri igazán“. Mindezek ellenére vallom: aki tudatosan ismerkedik egy más nyelvre épülő irodalom- mal-kultúrával, az a magáét is mélyebben ismerheti-szeretheti. Az adott kis mintán nem tudtam ezt sem igazolni (a tankönyv sem igazolja!], sem cáfolni, csupán jelezni a fentieket. Viszont éppen az Ady-centenárium szolgálhatná ennek a tézisnek gyakorlati igazolását, mert ez a (egyelőre csak „hipo“-) tézis, a nemzetiségi iskolák irodalomoktatása színvonalemelésének egyik nagyszerű sajátos lehetősége, amely a bikulturáltság, s ezzel iskoláink, a szlovákiai és magyar vonzóerejének nemcsak couleur loca- le-ja vagy íze-zamatja — az is! —, hanem önmagunk ismerésének is az egyik hatásos eszköze. A geometriai tananyag helye az elemi iskolai tantervtervezetben Bálint Lajos Az 1977/78-as iskolai évben matematikai tantervtervezetünk második évébe lép. Azok a kisdiákok, akik az 1976/77-es iskolai évben először találkoztak a halmazelméleten alapuló elemi matematikai ismeretekkel, azok számára másodikosokként már természetes lesz a további -ismeretek halmazelméleti alapon való tárgyalása. Talán még a geometriai ismeretek tárgyalása is, amivel a második osztályban találkoznak először, de ettől kezdve már minden osztályban. A tananyag terjedelméről hű képet kapunk, ha a heti óraszámot (5 óra) matematikából összehasonlítjuk a geometriára fordítható heti óraszámmal, ami a 2. osztályban megközelítőleg heti У2 órában van megjelölve, míg a 3. és 4. osztályban megközelítőleg heti 1 órát tesz ki, és a tanórák közé tetszés szerint iktatható be. Az előző elemi iskolai tanterv (1960-as) már ugyan tartalmazott előkészítő jellegű mértani ismereteket, de a régebbi tantervek és tankönyvek főleg mé14
