Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)
1976-09-01 / 1. szám - SZ.J.: Az 1. osztályban folyó oktató-nevelő munkáról / Figyelő
önálló írásbeli kifejezésre. Amennyiben ez nem jelentkezik, az írás eszközhasználatának kezdetén fel kell ébreszteni azért, hogy a tanulók az írásbeli kifejezés szubjektív eljárásait már az 1. és a 2. osztályban megszokják. Az önálló írásbeli kifejezés fokozatai: csak a nagybetűk írott alakjainak megismerése után kerülhet sor az összefüggő írásbeli szövegek írására. Az írástevékenységet vizuális szemléltetéssel kapcsolják össze. A tanulók minden írásórán kaptak ilyen feladatokat, amikor is képek alapján kellett valamit leírni. Kezdetben olyan képeket kaptak borítékban, amelyek ábrái kétbetűsek (ló, őz, kő, hó stb.). Később olyan képek következtek, melyek neve több betűből állt, majd olyanok, amelyek más helyesírási feladatot jelentettek. A kép nevének leírása után az írott szavak elemzése, értékelése következett. A 2. fokozatban olyan képeket kaptak, amelyeken több tárgynak a nevét láthatták. Ezek közül le kellett írniuk két, három, sőt már több látott és felismert tárgy nevét. A gyakoroltatás 3. fokozatában közösen szemlélt képről kellett megnevezni egy tárgyat, ennek a nevét közösen mondatba helyezték, utána leírták munkafüzetükbe. A 4. fokozatban több összefüggő mondatot próbáltak alkotni. Láttak pl. egy képet, utána szóban kellett elmondaniuk, mi történt az ábrázolt jelenetben, mi történhetett előtte és utána. A gyakorlás 5. fokozatától kezdve tértek át a közvetlen írásbeli kifejezésre. A tanulók több képet kaptak vagy nézhettek meg, tetszés szerint kiválaszthattak egyet, s arról írtak néhány mondatot. A 6. fokozatban elmaradt a képi szemléltetés. Az írásbeli feladatok az olvasásórán megtárgyalt olvasmányokhoz kapcsolódtak. Esetenként a válogató olvasás mintájára, de öntevékenység alkalmazásával a tanulóknak egy vagy több olvasmányból olyan részt kell leírniuk, amely nekik a legjobban tetszett. A szerző elemzi az eredményeket, érinti a továbbiakban a tantárgyi koncentráció kérdéseit is. (Bellyei L.—Richter S.: Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése az 1—2. osztályban. 1975. 10. sz.) Az 1. osztályos gyermekek beilleszkedését az iskola oktató-nevelő munkájába nagymértékben elősegíthetik a szülők. Ismeretes, hogy a gyermek első kudarcai sok esetben igen helytelen reakciót váltanak ki a szülőkből, ami csak komplikálja a helyzetet. Ajánlatos a következő három elvet figyelembe venni akkor, amikor a gyermek krízisbe jutott. 1. Ne tekintsük a gyermek hibáit, eredménytelenségét büntetendő ténynek. A pedagógiai lélektan szakemberei rámutatnak, hogy számos gyermekben környezetének reakciója o- lyan félelmet keltett, hogy teljesen elment a kedvük attól a tevékenységtől, amely során hibát követtek el (írás, számolás stb.). A kutatások szerint a gyermek iskolai teljesítménye jelentősen fokozódik, ha a hibák keltette félelmet, kedvetlenséget sikerül leküzdeni. 2. Soha nem keseredünk el és nem adjuk a gyermek tudtára, hogy csalódtunk benne. Legyen a gyermek előtt mindig perspektíva a tökéletesedésre, még akkor is, ha huzamosabb ideig nem mutatkozik haladás a kérdéses teljesítményben. 3. Ne fosszuk meg a gyermeket egészséges öntudatától! Sok gyermeknek azért okoz annyi gondot az olvasás, mert egyszerűen nem hisz benne, hogy képes rá. Soha ne mondjuk: ,,ez jellemző rád, gondolhattam volna, hogy te ezt képtelen vagy megcsinálni!“ (Dr. Z. Helouš: Rodiőe pro první trí- du. 1975. 10. sz.) 31
