Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)
1976-10-01 / 2. szám - Horváth István: A második nyelv oktatásának problematikája a Szovjetunió nemzetiségi iskoláiban
tes —, amelyekben ezen a területen még igen sok hiányosság mutatkozik. Sok főiskolán az orosz nyelvet vagy egyáltalán nem tanítják, vagy csak fakultatív tantárgyként. A hallgatókat nem látják el mindig a szükséges orosz nyelvű irodalommal. Az orosz nyelv tanítása során nem alkalmazzák kellőképpen a technikai oktatási eszközöket. Sok helyen figyelmen kívül hagyják a Felsőoktatási Minisztérium rendeletét, amelynek értelmében az orosz nyelv oktatása 12—15 hallgatóból álló csoportokban történik. A főiskolák számára még nem dolgoztak ki olyan tantervet, amely figyelembe venné az egyes köztársaságok, illetve az egyes nyelvek sajátos körülményeit. Ezek a hiányosságok oda vezetnek, hogy a nemzetiségi főiskola nem minden egyes végzett növendéke beszél és ír eléggé folyékonyan oroszul. N. M. Sanszkij akadémikus, a Szovjetunió Neveléstudományi Akadémiáján működő kutatóintézet igazgatója a nemzetiségi iskolában folyó orosz nyelvoktatásnak a kutatásával foglalkozott. Előadásában is az ezen a területen folyó tudományos kutatások alapvető problémáival foglalkozott. Bevezetőül elmondta, hogy jelenleg az ő általa vezetett intézetben összpontosul mindenfajta módszertani kutatás a Szovjetunió nemzetiségi iskoláiban folyó orosz nyelvi oktatással kapcsolatban. Igen nagy súlyt fektetnek arra, hogy minden lingvodi- daktikai kutatás (lingvodidaktika — nyelvoktatás) ugyanabból a módszertani koncepcióból induljon ki. Az orosz nyelv oktatásának alapelvei — az elméleti ismeretek és a gyakorlati készségek közötti optimális kapcsolat, — az anyanyelvi sajátosságok figyelembevétele, — az osztályban és az osztályon kívül folyó munkáltatás szerves egybekapcsolása stb. Az orosz lingvodidaktika figyelmének középpontjában jelenleg az a törekvés áll, hogy tökéletesítse a nemzetiségi iskolában folyó orosz nyelv- oktatás tartalmát és módszerét, valamint hogy gazdaságosabb és hatékonyabb oktatási rendszert hozzon létre. Ezen a téren lázas munka folyik nemcsak a kutatóintézetben, hanem a szövetségi köztársaságokban is. Sok helyen már elkészítették az új tankönyveket is. Az orosz nyelv új tan- terveire és tankönyveire jellemző, hogy figyelembe veszik a lingvodidaktika, lingvisztika, pedagógia és pszichológia legújabb eredményeit is. Céljuk, hogy a tanulók gyakorlatilag elsajátítsák az orosz nyelvet. Végérvényesen előtérbe került a tanítás kommunikatív beállítottsága. Az intézet külön kiadványban foglalkozik a korszerű orosz nyelvi tankönyvekkel szemben támasztott követelményekkel. Nagy munka folyik az iskolában elsajátítandó nyelvi tananyag tudományos kiválasztásával, vagyis annak ún. minimalizálásával kapcsolatban. Az intézet munkaközössége elkészítette a nemzetiségi iskolák számára az orosz nyelv 4000 lexikális egységét tartalmazó minimumszótárát. Ez az első ilyen típusú szótár, és minden szövetségi köztársaság iskolájában (az 1—10. évfolyamokban használni fogják. A nemzetiségi iskolák tanulói elé azt a követelményt állították, hogy elérjék az űn. produktív bilingvizmust (kétnyelvűséget) és az orosz nyelv kultúrájának bizonyos szintjét. Ez azonban az orosz nyelv nagyon gazdag frazeológiája (szólásai) nélkül lehetetlen. Ezért az intézet kidolgozott egy frazeológiai minimumszótárt is, amelynek az anyagát a nemzetiségi iskola minden egyes tanulója köteles elsajátítani. A nemzetiségi iskolák számára elkészítették továbbá a nyelvtani minimumot. Ez nagy nehézségbe ütközött, mert eddig a nyelvoktatási hagyomány ilyenfajta segédkönyvet nem ismert. Az utóbbi időben az idegen nyelvek tanításában komoly figyelmet szentelnek a szóképzés problematikájának is. A fejlődés ezen a téren olyan mé41