Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)

1976-10-01 / 2. szám - Vlačihová, Marta: Az iskolaügy feladatai a társadalmi fejlődés alkotórészét képezik

után állandóan vissza kell hozzájuk térni, alaposan tanulmányozni kell őket, be kell hatolni lényegükbe, teljes egészében meg kell érteni tartalmukat és célkitűzéseiket, hogy levezethessük belőlük és feldolgozhassuk az illető in­tézmény feladatait és valamennyi dolgozójának a feladat megvalósításával kapcsolatos munkatervét. Ez az egyedüli út, amellyel tartósan biztosítható iskolánknak a szocialista rendszer védelmét betöltő szerepe. Ezzel kapcsolatban arról van szó, hogy valamennyi tanító, nevelő, szakta­nító és az iskolaügyi szervek dolgozói tudatosítsák, hogy a XV. pártkong­resszus jelentős határkő volt társadalmunk és államunk életében. Jóváhagyta a Központi Bizottság eddigi lenini politikáját, kitűzte a fejlett szocialista tár­sadalom további fejlődésére vonatkozó és külpolitikánk fő irányzatait. A párt és a nép összefogása, az eszmei és politikai egység, amely a kongresszuson oly kifejező módon igazolódott, mindnyájunkat büszkeséggel és örömmel tölt el. A konkrét mód, ahogyan a kongresszus minden kérdést megoldott, a meg­fontoltság és józanság, amely a sikerek és hiányosságok értékelésében meg­nyilvánult, dolgozó népünknek a jelenlegi és távlati biztonságérzetéből faka­dó derűlátása nemcsak példaként, de közvetlenül meggyőző utasításként is szolgál azzal kapcsolatban, hogyan kell megoldani a feladatokat az iskolai intézményekben is. A Szovjetunióhoz fűződő testvériség, barátság és szövetség, a szovjet nép iránti tisztelet és szeretet megnyilvánulásai, az SZKP XXV. kong­resszusa határozataihoz, a világbékéért folytatott harcához, a szocializmust és a kommunizmust építő programhoz való csatlakozás, szoros szövetségünk a szo­cialista társadalom országaival és kancsolatunk a világ forradalmi mozgal­mával kiindulópontja és egyúttal tartalma a proletár és szocialista nemzetkö­ziségre való nevelésnek. Pártunk XV. kongresszusa gondolatainak gazdagságá­val, kezdeményezéseivel, utasításaival és irányelveivel fiatal nemzedékünk kommunista nevelése fejlesztésének ihletője lett. Tehát nemcsak szervezési szempontból jól felkészülve, hanem eszmei és politikai téren is felvértezve és meggazdagodva lépünk át az iskolai évbe. Az a tény, hogy a CSKP KB Elnöksége közvetlenül a XV. kongresszus után tárgyalta meg és hagyta jóvá a csehszlovák oktatási-nevelési rendszer tovább­fejlesztésére vonatkozó javaslatot, igazolja, hogy milyen érdeklődéssel, ko­molysággal és határozottsággal teljesítik a kongresszus határozatait az ifjú­ság nevelése, művelése és a nép műveltségének emelése terén. A CSKP KB Elnökségének határozata jelentős pártdokumentum. 1973 óta elő­készítésében a legjelentősebb párt- és tudományos szakemberek vettek részt. A politikai alapelvek érvényesítésével, a nagyarányú kísérletek és a tudomá­nyos analízisek eredményeinek felhasználásával, a saját és szocialista ba­rátaink tapasztalatainak felhasználásával, sok bizottság és dolgozó céltudatos, hosszan tartó munkájával, az egyes szervek és szervezetek megjegyzéseinek összehangolásával kidolgozták és a Központi Bizottság Elnöksége elé ter­jesztették azt a javaslatot, amely a legjobban megfelel hazánk fejlett szocia­lista társadalma szükségleteinek. Valamennyi iskolaügyi dolgozónak nemcsak kötelessége, hanem inkább örömteli feladata, hogy a dokumentumot alaposan áttanulmányozza, elsajá­títsa alapgondolatait és részleteit, és rendszeresen megismertesse vele a szü­lőket és a nagy nvilvánosságot. Minthogy a csehszlovák oktató-nevelő rendszer további fejlődését a jóváhagyott realizációs program szerint fokozatosan, igen megfontoltan, érzékenyen és felelősséggel fogjuk biztosítani, kifejezhetjük azt a meggyőződésünket, hogy nemcsak tartalmában, hanem konkrét életbe lép­tetésében is teljes sikert fog aratni. A XV. pártkongresszus határozatainak és a CSKP KB Elnökségének 1976. június 4-én, az iskolaüggyel kapcsolatban hozott határozatainak teljesítésében döntő szerep illeti meg a jelenben és a jövőben is a tanítót, a pedagógiai dol­gozót. Tőle, mint az iskolapolitika közvetlen megvalósítójától függ majd, milyen alapossággal oldják meg a feladatokat. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom