Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)
1976-12-01 / 4. szám - Farkas Katalin: Csoportmunka a nyelvtanórán
Csoportmunka a nyelvtanórán Farkas Katalin „Ha élet zengi be az iskolát, Az élet is derűs iskola lesz.“ „ ... Az iskolából indultunk el, hogy az iskolába térjünk vissza ..." — olvastam egy kezdő pedagógus cikkében. A cél, ami végett visszatérünk, azonos minden pedagógus számára: elindítani a gyerekeket az „Életbe“. Annak érdekében, hogy ez a nagybetűs Élet minél szebb legyen számunkra, sokat tehetünk mi is. Rajtunk múlik, hogyan indítjuk el őket. A gyerekek minden iránt érdeklődnek, szeretnének mindent megismerni maguk körül, megoldani minden rejtélyt, megfejteni minden titkot. Érdeklődésük helyes irányba való terelése a mi feladatunk. Ebben a legnehezebb dolog a hogyan. Lényeg a változatosság és a gyerekeknek megfelelő játékosság, mozgalmasság. Hogy minden tanítási órában legyen valami új, valami érdekes. Ehhez nyújt segítséget a csoportmunka alkalmazása. Ez a módszer természetesen egymagában nem old meg minden problémát, de kellő időben való felhasználása mindenesetre hozzásegíti nemcsak a tananyag jobb elsajátíttatásához, hanem a jó közösségi szellem kialakításához is, ami a szocialista ember egyik leg- .fontosabb sajátossága. Bemutatom, hogyan folyt le egy csoportóra a 8. osztályban. A tanulók 7, körülbelül azonos képességű csoportra vannak osztva. Minden csoportban 4 tanuló van: 1 csoportvezető, aki beszámol a csoport munkájáról, 1 jegyző, aki az írásbeli munkát végzi és 2 tag. (A funkciók változtathatók.) Tananyag: A mondatról tanultak ismétlése és a két fő mondatrész: az állítmány és az alany begyakorlása Cél: Mondatalkotás, a beszédkészség fejlesztése Az óra menete: 1. Hivatalos, adminisztratív ügyintézés 2. A csoportfog lalkozás bejelentése, a feladatok ismertetése — 5’ 3. A feladatok szétosztása, a feladatok megoldása — 10’ 4. A csoportok beszámolói — 25’ 5. Kiértékelés, összefoglalás, befejezés A 7 csoport feladatlapokon a következő feladatokat kapta: 1. Sorold fel, hogy milyen szempontból, milyen fajtákra osztjuk a mondatokat! Minden mondatfajtára mondj egy mondatot az osztály életével kapcsolatban! 2. A mondat a beszélő szándéka szerint lehet: kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó. Alkoss 2—2 mondatot a következő céllal: a) A NOSZF 59. évfordulója iskolánkban b) Bratislavában vagy. A következő dolgokra vagy kíváncsi: c) Az édesanya korán reggel munkába indul. Milyen mondatokkal utasítja lányát bizonyos háztartási munkák elvégzésére? 108
