Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)

1975-10-01 / 2. szám - Papp Endre: Az óvodai és alapiskolai olvasóvá nevelés és szövegfeldolgozó képesség néhány gyakorlati kérdése / Az olvasóvá nevelés kérdéseiről

Az osztály által járatott újság megjelenésekor, a kiosztás napján ajánlatos egy egész órán az újságból is olvastatni. Természetesen, kezdetben csak olyan könyvek, mesék és újságcikkek olvasásába kezdjünk, amelyeket az óra végére be is fejeznek, és az olvasottakról önállóan szóban vagy írásban néhány összefüggő mondattal be is számolnak.

Az újságolvasás biztosítja az iskola és az élet szorosabb kapcsolatát, az aktualitások, évfordulóknak és egyéb eseményeknek az egész osztállyal való rendszeres és erőltetés, teher nélküli megtárgyalását. Az újságból otthon is olvashatnak, fejtörőket oldhatnak meg, majd csoportonként vagy az egész osztály szóban vagy írásban számolhat be az olvasottakról. Ma már több bel- és külföldi gyermekújság között válogathatnak tanulóink. A gyermekújságokon kívül heti és havi lapok is rendszeresen közölnek olvasnivalót gyermekeinknek.

A mesekönyvek iskolában való olvasása után fokozatosan áttérhetünk a tanterv témaköreinek megfelelő ismeretterjesztő (pl. Búvár, Bölcs Bagoly) könyvek, az ajánlott és kiegészítő irodalom egész év- beni folyamatos olvastatására.

Ha okosan, ügyesen a tanulókat is bekapcsolva válogatjuk össze és irányítjuk növendékeink önálló és közös ismeretszerző munkáját, az izgalmas témák feldolgozása közben észre sem veszik, hogy milyen komoly munkát végeztek, hogy megtanultak olvasni, hogy olvasókká, könyvbarátokká váltak, hogy az olvasás a többi tantárgy tanulásának is a leghatékonyabb eszköze lett.

Ma már nagyon sok pedagógus tisztában van azzal, hogy egy-egy szöveg sokszori olvastatása nem a legcélravezetőbb az eredményes olvasástanításban. Kezdetben ugyan több a botladozás, akadozás, nagyobb türelmet igényel, de kiemelkedően kedvezőbb, ha sok új szöveget olvasnak tanulóink, ha az ismert szavak, betűk új meg új betű-, szókörnyezetben jelennek meg. Ma már az „abc olvasókönyv”-re épülő több ilyen könyv kapható: Gőgös gúnár gedeon; Kirándulás az Ábécé hegyre; Mosó masa mosodája, a Már tudok olvasni sorozat, stb.

Ezt a kétheti mesekönyv és újságolvasást természetesen átgondoltan tervezni kell és a tematikus tervben is fel kell tüntetni. A tanterv témaköreinek megfelelően a helyi és az iskolai könyvtárállománytól függően ajánlatos könyvjegyzéket készíteni — a könyvcímek után pedig feltüntetni, hogy melyik fejezetet fogják önállóan és melyiket közösen olvasni. Ezeket a könyveket biztosítsuk kellő időben a tanulók részére.

Ezt az igényes szövegfeldolgozó és szövegelemző előkészítő munkát „az én mesekönyvem”, „az én gyűjteményem”, „az én képeskönyvem” című füzeteken kívül nagymértékben segíti az „Olvasási feladatlapok az alapiskola első oszályai számára” című kiadvány, amely az elsős olvasó- könyvhöz készült.

Már a második osztálytól kezdődően ajánlatos olvasófüzetet vezettetni, és az otthoni vagy az iskolai olvasmányokról, a televízióban vagy a rádióban hallott meséről rövid feljegyzést készíttetni. A második és a felsőbb osztályokban az iskolában használt olvasófüzeten kívül az „Olvasónapló” kíván ehhez a nehéz munkához segítséget nyújtani, ezt a munkát színvonalasabbá tenni.

Az „Olvasónapló” nagyon sokféleképpen használható, használatához ezért nem is kívánunk utasítást adni. Minden pedagógus és tanuló használja önállóan, saját belátása szerint. Használati utasítás helyett néhány gyakran elkövetett hibára szeretném a kollégák figyelmét felhívni.

1. Az „Olvosónapló” és az „Én mesekönyvem”, „Én gyűjteményem” című füzetek nem csodaszerek, maguktól nem lesznek képesek oktató-nevelő munkánkat eredményesebbé tenni. A jó légkör, az olvasni akarás és az önálló olvasás helyzetének rendszeres megteremtése, igényesség és rendszeresség nélkül sajnos a várt

42