Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-06-01 / 10. szám - sz-: A legrégibb testvérlapunk köszöntése
A LEGRÉGIBB TESTVÉRLAPUNK KÖSZÖNTÉSE (A „Komenský“ megjelenésének 100. évfordulójára) Immár 100 éve annak, hogy a legrégibb, legnagyobb tradícióval rendelkező csehszlovákiai pedagógiai folyóirat, a Komenský megjelenik, s elméleti és gyakorlati jellegű írásaival havonta bekopogtat az alsótagozatos pedagógusokhoz. A folyóirat a morva tanítók kezdeményezésére indult meg. Mint ismeretes, az 1869-es iskolatörvény megjelenése után számos tanítói egyesület alakult országszerte, egyre nagyobb erőfeszítéseket fejtettek ki az elemi iskola színvonalának emeléséért, a tanítóképzés tökéletesítéséért. Az iskolaügy fejlesztését olyan intézmények biztosították, amelyekben a politikai, gazdasági, filozófiai s pedagógiai jellegű tényezők hatására haladó tendenciák is érvényre juthattak. A cseh nemzeti kultúra és iskolaügy fejlődésének egyik sajátossága épp az volt, hogy a legjobb szerzők a népnek írtak. A XIX. század második felére az a jellemző, hogy a fejlődő marxista filozófia hatására új megvilágításban kezdenek vizsgálni számos kulturális tényezőt, ugyanakkor az a törekvés is, hogy olyan új iskolarendszert hozzanak létre, amely megfelel az ifjú cseh burzsoázia gazdasági és társadalmi érdekeinek. Az egyre erősödő új osztály, a proletariátus még bonyolultabbá tette a haladó feudális erők és a burzsoázia konfliktusát. A „Komenský“ tehát meglehetősen problematikus társadalmi viszonyok között kereste a munkáját meghatározó kritériumokat. Az új folyóirat célját az 1873-ban megjelenő első számban az Előszó így határozta meg: „A népek tanítója, Komenský szellemében elősegíteni a haladást iskoláink oktató-nevelő munkájában, terjeszteni Komenský eszméit a pedagógusok közt, harcolni azért, hogy pedagógiai, politikai és kulturális téren egyaránt érvényre jussanak.“ A folyóirat további programja: terjeszteni tudományos ismereteket az ifjú pedagógusok segítségére, bemutatni minden kor és nemzet nemes és haladó törekvéseit, hogy „saját nemzetünk haladását, a tanítók erkölcsi nemesedését elősegítsük“. E célok elérése érdekében a folyóirat Komenský müveit, pedagógiai nézeteit propagálta, széles körű szervezőmunkát indított meg szülesése 300. évfordulójának méltó megünneplésére, amely egyben a cseh nemzeti iskola megteremtésének manifesztációja volt. Komenskýn kívül más haladó egyéniség bemutatását is kihasználta a folyóirat a pedagógusok nemzeti öntudatának fejlesztésére, állandóan törekedett a nyelvtisztaságra, feladatául vállalta az ifjúságnak írt megfelelő irodalom terjesztését is. A tanítóság szociális és rendi jogaiért, szabadságáért folytatott harcban a folyóirat szükségszerűen szembetalálkozott az egyházzal mind az osztrák monarchia, mind az első köztársaság idején. A lap klerikalizmus elleni harcára a Komenský-hagyomány nyomja rá bélyegét, elsősorban a katolikus egyház ellen fordul, mint Komenský officiális ellenfele ellen. A vallással szemben toleráns álláspontra helyezkedett, az egyház és a vallás értelmezésében nem járt el analogikusán a szerkesztőség, csak az egyház és annak reakciós megnyilvánulásai ellen lépett fel. Az önálló Csehszlovák Köztársaság létrejötte után viszonylag függetlenebbé vált a folyóirat az egyház befolyásától. Céljai továbbra is azonosak maradtak az Előszóban megfogalmazottakkal. Az 50. évfordulóra ünnepi köntösben jelent meg (1922—23), s a „Jednota učitelú obecných škôl“ nevű egylet tulajdonába került, ez az anyagi gondok megoldását is jelentette. Számos írást közölt a vidéki és a városi tanítók munkájáról, törekvéseikről, az egylet életéből. 316
