Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1975-09-01 / 1. szám - (Sz.J.): Mit írnak a szovjet testvérlapok a kommunista erkölcsre nevelésről / Figyelő
Az űj tanterv szerint az iskolai testnevelés fő feladatai közé tartozik az általános mozgáskészségek fejlesztése. Ezen készségek új progresszív tanítási módszerek alkalmazásával hiányos anyagi feltételek mellett is fejleszthetők. A tudományos kutatások eredményeiből tudjuk, hogy az alapmozgáskészségek fejlesztése terén még hiányosságok mutatkoznak a városi iskolákon is, de főleg a falusi iskolákon. Egyes készségek terén a bra- tislavai tanulók 1966-ban felülmúlták a nekik megfelelő korú 1923-as tanulókat, de elmaradtak a felső végtagok dinamikus erejében a fentemlített csehszlovák populációval szemben. (Sýkora F.: Soma- tický vývoj a pohybová výkonnosť bratislavskej mládeže, Univerzita Komenské- ho v Bratislave, 1972.) A mozgáskészségek fejlesztése nagymértékben fokozható az új progresszív módszerek alkalmazásával. A progresszív tanítási módszerek közé tartozik az állomáshelyeken való gyakorlás, a körgyakorlás és köredzés. Ezek megfelelő alkalmazásával elérhető az ideális fiziológiai megterhelés, ami által a testnevelési óra hatékony lesz. A testnevelés tanítása terén el kell érnünk, hogy a diákok nagyobb érdeklődést tanúsítsanak a testnevelés, és főleg testi készségük fejlesztése iránt, hogy a testnevelés, mint a kommunista nevelés fontos alkotó része, teljesíthesse küldetését az általánosan és harmonikusan fejlett egyének felkészítésében. Szocialista társadalmunknak olyan egyénekre van szüksége, akik nemcsak akarnak, de képesek is aktívan részt venni intenzív építésében. Figyelő Mit írnak a szovjet testvérlapok a kommunista erkölcsre nevelésről Szovjetszkaja Pedagogika A gyermekközösságben az erkölcsi normák a viselkedés modelljei, a kollektíva irányításának és értékelésének alapjai. A gyermekek nevelésében az a fő pedagógiai feladat, hogy a külső előírásokat a viselkedés belső ösztönzőjévé tegye. A viselkedés helyes alapjait már az óvodáskorban kell elsajátítani. Erre épül az iskola nevelőmunkája. 0. Sz. Bogdanova a folyóirat 1973. évi 10. számában azt fejtegeti, milyen szerepe van az erkölcsi normáknak a kisiskolások viselkedésében. Közismert, hogy a kisiskolások nem közömbösek az erkölcsi normákkal szemben. Még játékaikban is ismétlik a hallottakat, s ítéleteikben szigorúak egymás iránt. Ez az érdeklődés azonban még nem jelenti azt, hogy ők maguk is mindig a normák szerint viselkednek. Hogy milyen normák irányítják a gyermekközösséget, azt a vizsgálatok során játék közben kezdték megfigyelni. Itt tükröződnek ugyanis legélesebben a gyermekközösség erkölcsi normái. Beszélgetéseik alkalmával tisztázták a viselkedés indítékait különböző szituációkban. A tanórákon végzett megfigyelések azt mutatták, hogy még a gyakorlott pedagógusok is elkövetik azt a hibát, hogy nem világítanak rá az egyes követelmények indítékaira, s így a gyermekek nem értik, miért dicséretes dolog egyszer, hogy ha segít a társának, máskor meg miért tilos. Egyik legnehezebb feladat: megtanítani őket arra, hogy ne csak a szabályt nézzék, hanem cselekedjenek is annak szellemében. A cél, hogy képesek legyenek az egyes esetekben meglátni az általánost, s azt saját életükben különböző szituációkban is alkalmazni. Ezért hasznosak az olyan beszélgétések, amikor irodalmi hősök tettének indítóokait elemzik. Lehetőleg olyan szituációkat kell teremteni, ahol a különböző viselkedések megvitatására és a helyes viselkedés együttes meghatározására kerülhet sor. Ki kell dolgozni a legtipikusabb szituációkat, amelyek morálisan probléma tikusak ugyan, de világosan érthetők a kisiskolások számára. Ide tartozik az a helyzet is, amikor nem a jó és a rossz, hanem két egyenértékű jó között kényszerül a tanuló választani. Tapasztalt nevelők gyakorlatában gyakran szerepel a tanulók egy-egy tettének kollektív megvitatása. Ehhez azonban kivételes tapintat szükséges. Mindez azt bizonyítja, hogy 30
