Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1975-09-01 / 1. szám - Követendő példa
mind a többes számban kivétel nélkül a- zonos. 12. Az esetmorfémák a -vá, -vé meg a -ra, -re és a -ba, -be kivételével mind mássalhangzóra végződnek. A szórványosan előforduló distributivus-terporalis -nta, -nte ragot több nyelvész nem sorolja be a paradigmarendszerbe. 13. A tőmorféma felvehet a ragok mellett jeleket is, a -k általános többesjelet, -é birtokjelet, -i birtoktöbbesítő jelét. 14. Az esethomonimia és az esetszino- nimia járulékos jegyei a magyar esetrendszernek. 15. Az alapalakon a számkategóriát az egyes számban a nulla morféma, a többes számban a -k többesjel jelöli. A tőszámnevek a többség kategóriáját megadják, a hozzájuk tartozó főnéven pedig a számfogalmat neutralizálják, pl. ötven ház. 16. A szótő és a rag közé jelek ékelődhetnek, így a ragmoríémák lazábban kötődnek a tővel. 17. A ragmoríémák 1—6 fonémából tevődnek össze, eléggé testesek. 18. A magyar esetek számát nehéz pontosan megállapítani, mert egyes névutók most válnak esetragokká, néhány ragunk kihalóban van, és némelyek csak bizonyos névszókhoz járulhatnak. 19. A magyar főnévragczásnak csupán egy paradigmája van két variánssal: egy palatálissal és egy ve'árissal, pl. hajóoól, hajóra, hajóval, kerthez, kertnek, kerttel. 20. A magyar nyelvtan függetlenül a névszótő szófaji kategóriájától eseírag- nak tartja azokat az elemeket, amelyek társulhatnak névmásokkal (ezzel, ilyentől j, felléphetnek tulajdonnevek után (Dunának, Jánosért), nem függnek a tő jelentésétől (a ragok zöme nincs tekintettel a tő jelentésére), felléphetnek jelek (völgyekben, hajóira), melléknevek (szépért, jóhoz), számnevek (ezerig, nyolcból) után. 21. Az esetek hierarchiájának a felépítése változó. Érinti ez a genitivust és az ún. defektiv eseteket 22. A névutók a főnevek zérus morfé- más és ragozott alakjai után helyezkednek el, amelyeket hangsúlytalanul követnek. Néhány kivétel is van, amikor ante- ponáltak, pl. túl a Tiszán, szemben az iskolával. Felvehetnek: a) birtokos személyjelet: mögöttem+ em, -ed, -e, -ünk -etek b) -i képzőt: alatti, feletti c) ragot is: a sütemény még húsvét e- lőttről maradt. 23. A magyarban van névelő, amely határozottá teszi a főnevet. Kétféle névelő van: a és az határozott, egy határozatlan. A magyar a határozottságot explicite fejezi ki. 24. A jelek sajátos kategóriái a magyar nyelvnek. A birtokos személyjelek (ragok) még mindig nyílt kérdései a magyar nyelvtudománynak. Szilárd meggyőződésem, hogy a magyar nyelv morfematikus felépítése a tartalmi korszerűsítés első számú várományosa. Az összevető módszert nélküle nem is valósíthatjuk meg. A szlovák nyelvtanokban ez már követelmény. Ezt bizonyítja Jozef Jacko: Slovenská morfológia v škole c. könyve, amely 1974-ben jelent meg a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadónál. Ha a matematika tanításában fokozatosan a halmazelmélet kerül az oktatás homlokterébe, ha a fizikában az alapiskolát elvégzett tanuló számára szinte természetes, hogy más a súly és más a tömeg, az előbbinek az egysége a pond, az utóbbinak a gramm, akkor a nyelvoktatásunkban a morfematikus strukturális felépítésnek kell utat törnie, s nem szabad viszolyognunk a fonéma, a morféma, a gramména, a lexéma, a szintagma stb. a- lapíogalmaknak a nyelvoktatásunkban való alkalmazásától sem. KOVET5NDÖ PÉLDA A Bratislava! Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatósága 1975. Június 17-én „Az oktató-nevelő munka korszerűsítése a természet- tudományi tantárgyakban“ témával elméleti — gyakorlati konferenciát rendezett. A konferencia programja 1. Megnyitó 28
