Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-03-01 / 7. szám - Könyvekről / Könyvekről
re a szöveg utal, hanem annak fordítottjával, vagy inverzével. Ha például azt a számot kell megkeresnünk, amelynél va- mennyivel nagyobb szám adott, akkor azt az összeadás fordítottjával: kivonással kapjuk meg. Az ilyen jellegű összefüggések érthetőbbé lesznek, s a feladatok megoldása könnyebbé válik, ha „azok lejegyzésénél a „nagyobb”, „kisebb” reláció szokásos jelölését alkalmazzuk, és a- latta felírjuk azt, hogy mennyivel lesz nagyobb az egyik szám, mint a másik. A következőkben néhány példával mutatja be a szerző, hogy milyen fokozatokban történhet ennek a jelölés-módnak a bevezetése. Szemléltetésül mutatjuk be az elsőt: „Már az 1. osztályos tanulók megismerkedhetnek a „nagyobb”, „kisebb” reláció jelével, és használják azokat.” Például: 8 5; 7 13 19; 5+ 7 10; stb. A 2. osztályban már bevezethetjük azt, hogy a tanulók a relációk jele alá írják: mennyivel vagy hányszor nagyobb egyik szám, mint a másik. Például: 8 ; 19 23; 27 3; 3-mal 4-gyel 9-szer Különféle konkrétumokkal végzett műveletek, tevékenységek alapján már 1. osztályos korukban belátják a gyerekek azt, hogy ha egy szám valamennyivel na- gyobo egy másiknál, akkor a másik u- gyanannyival kisebb az egyiknél. A 2. osztályban a szorzás, illetve a részekre osztás értelmezése során a sokféle tevékenység — például a mérések — segítenek abban, hogy a gyerekek megértsék azt, ha az egyik mennyiség kétszerese, háromszorosa stb. egy másiknak, akkor a másik fele, harmadrésze stb. annak. Az előbbi jelölések gyakorlása után már kaphatnak a tanulók olyan feladatokat, Könyvekről A Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének 1976. január 1-től január 28-ig megjeleni publikációi 1. Ján Taišl, Jozef Vojaček: Aritmetika a hetedik osztály számára (Aritmetika pre / roč. ZDŠ mad.) 2. Jifí Kabele—Marie Jankű: Matematika a kísérleti KAI 2. oszt. számára tankönyv a tanulóknak (Matematika pre 2. roc. exp. ZDS mad.) 3. Jakabné L. Ilona: Magyar nyelv, szakmai és módszertani segédkönyv a tanításhoz a gimn. 3. osztályában (Maďarský jazyk, odb.-met. príručka) 4. Tupý—Vlčková: Környezetismeret az alapiskolák 1. oszt. Munkalapok a tanulók számára (Prvouka v 1. roč. ZS. Pracovné listy pre žiakov) 5. Dr. Mózsi Ferenc: Módszertani utasítások a szlovák nyelvi munkafüzethez a magyar nyelvű alapiskolák 2. oszt. számára (Metodické pokyny k pokus. prac. zošitu zo slov. jazyka pre 2. roč. ZS mad.) amelyekben az összehasonlított számok egyike hiányzik. Például: 15 ; 8; 6-tal 7-szer Eleinte csak az így felírt példákat oldhatják meg, majd szóbeli közlés alapján a tanulók jegyzik le azokat. (Például: „Melyik az a szám, amelyik 9-cel kisebb, mint 24?”) és meg is oldják. 24; 9-cel MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK Búzás Klára az 1975. évi 5. számban az alsóiagozatos matematikaoktatásban megvalósuló eszközhasználatról ír. Az új tan- terv szemléletében megváltoztatta a matematikaoktatást, melynek egyik alapja: a felfedezés örömét kell biztosítani a tanulóknak. Ehhez pedig nagyon sok eszköz kell. A leggyakrabban használják a számolólécet, színes rudakat, logikai készleteket, feladatlapokat; kitűnő az ún. Die- nes-készlet egész sora, a szögestábla stb. A hagyományos eszközök is megmaradnak (korongok, szamkártyák, jáíékpénz stb.) és egyre inkább a gyermek kezébe kerülnek. A tanítás során olykor az eszközbőség okoz gondot a pedagógusnak. A legfontosabb, hogy meg kell tanítani a gyereket az eszköz használatára, a másik az óra megszervezése. Nehéz a tanulók munkáját áttekinteni, ha valamennyien ugyanazt az eszközt használják, ezért jobb a csoportmunka, viszont minden anyagrésznél nem alkalmazható. A szerző konkrét példákon mutatja be az egyes eszközök használatát órakészletek leírásával, különös tekintettel a csoportos munkaformára. Részletezi a feladatlapok problematkáját is. J. Sz. 223
