Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)

1976-03-01 / 7. szám - Wilske, Ludwig: Lenini nemzetiségi politika és szocialista nyelvpolitika

ségre váló tekintet nélkül — csak az eszmélés, a felfelé ívelés, többet akarásr többet tudás lehet. És a szocialista osztály öntudat. A hivatásérzetté fokozott közösség-vállalás, amely nem ismer lehetetlent, nem ismer menthetetlen fiata­lokat, leírt és peremvidékre sodort életeket, mert tudva tudja, hogy a társa­dalmi elszigeteltség kihat az egyéniségre, s mi az egyéniségért küzdünk, a közösség, a társadalom érdekében. A szocialista emberért küzdünk, ismerjükr a múltban elszenvedett károkat, ismerjük a nehézségeket, amelyekkel meg kell küzdenünk, de tudjuk, hogy a talaj egyenetlenségei mindig kiegyenlíthetők, árkok és szakadékok mindig feltölthetők és áthidalhatók, ha a társadalom ösz- szefog, ha az elv és az eszme győzedelmeskedik. LENINI NEMZETISÉGI POLITIKA ÉS SZOCIALISTA NYELVPOLITIKA* LUDWIG WILSKE A nemzeti kérdéssel kapcsolatos le­nini program és annak gyakorlati meg­valósítása a Szovjetunióban a marxiz­mus klasszikusainak alapelveire épül, miszerint a nemzeti kérdésnek mélyen szociális tartalma van, tehát elsősor­ban osztálykérdés. Ennek következté­ben a vele foglalkozó tudomány a marxista forradalmi elmélet egyik el­választhatatlan alkotórésze, és megol­dása szervesen összefüg a világ for­radalmi változásával. Maga Lenin és az SZKP számára a nemzetiségi po­litika kidolgozása — figyelembe véve a Szovjetunió nagy számú nemzeteit, nemzetiségeit és ezek nyelvét — mind elméleti mind gyakorlati téren az un. nyelvkérdéshez kapcsolódik. ígytehát nem véletlen, hanem történelmi szük­ségszerűség, hogy Lenin a marxista forradalmi elmélet és a nemzetiségi politika továbbfejlesztésével a nyelv- politika és nyelvfejlesztés egy zárt elméletét dolgozta ki a szocialista tár­sadalomban, amely napjainkig az SZKP politikájának alapját képezi. Nyelvpolitikán tudományosan megala­pozott intézkedések, programok és koncepciók összességét értjük, ame­lyek célja a társadalom tudatos és tervszerű hatása a nyelvbeli kommuni­kációra, valamint a nyelvek közti kap­csolatokra, további célja mesterséges kommunikációs eszközök létesítése és tökéletesítése. Minthogy véleményünk szerint a szocialista nyelvpolitika fontos alap­kérdéseiről a nyelvtanítónak tájékoz­va kell lennie, meg akarjuk világítani a lenini nemzetiségi politika és a szo­cialista nyelvpolitika közti összefüg­gést. A PROLETÁR NEMZETKÖZISÉG ÉS A SZOCIALISTA HAZAFISÁG ELVÁLASZTHATATLAN EGYSÉGE A nemzeti kérdés megoldására irá­nyuló marxista-leninsta program köz­pontjában áll — a munkásosztály tör­ténelmi hivatásából kiindulva — min­den nemzetnek és nemzetiségnek a munkásosztállyal szövetkező dolgozói proletár nemzetköziség és szocialista hazafiság szellemében való egyesítése — a szocializmusért és kommuniz­musért vívott győzelmes harc jegyé­ben. A nemzetközi osztályharcnak ez a célja alá van rendelve minden más célnak, összekapcsolja a munkásosz­tályt és minden nemzet és népcso­port dolgozó tömegeit, a nemzeti kér­dés megoldásának mozgató ereje lesz. Lenin az önrenrendelkezéssel kapcso­* Cikkünket a Freudsprachenunterricht c. lap 1974 3. számából vettük. 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom