Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-02-01 / 6. szám - Mészáros József: Közekednek a felvételi vizsgák
A felvételi vizsgák tapasztalatairól érdemes és szükséges is beszélni, mivel minden iskolaév áprilisának, márciusának visszatérő refrénje. Ismétlődő jelenség az is, hogy a tanulók felvételi jegyei a félévi jegyektől eltérést mutatnak, legtöbbször rosszabb szereplést tapasztalni. Nem megy ritkaságszámba még a 4 (négy) jegykülönbözet sem. Az egy, esetleg 'két jegy eltérést még indokolni lehet, de a négy jegyeltérést már aligha, főleg akkor nem, ha ez statisztikus méreteket ölt valamely iskolából. Az egy vagy két jegyeltérést — azt hiszem — meg lehet előzni a felvételi vizsgákra való tudatos és alapos felkészüléssel. Elsősorban tudni kell, hogy a felvételi vizsgákon 4 példát szokás adni. A kidolgozásra engedélyezett idő tisztán: 60 perc. Ilyen időtartamú írásbeli munkához a tanuló az alapiskolában nem szokott hozzá, mert ott legfeljebb 45 perces egy óra. A felvételin anyanyelvből és matematikából is vizsgáznak a tanulók. Struccpolitikát folytatna az a matematikus, aki ezek ismeretében nem próbálná végzős növendékeit kétszer- háromszor ilyen „szituációba“ hozni, s arra hivatkozna, hogy a tanterv ezt nem írja elő. Ez úgy nézne ki, mintha a labdarúgó válogatott a mexikói világbajnokság előkészítő helyéül Csallóköz rónáit választaná. A labdarúgók technikai-taktikai előkészületével párhuzamba vonhatjuk az abszolvensek pedagógiai — pszichológiai felkészítését. Fontos a példák megoldási sorrendjének helyes megválasztása, hiszen a vizsgarend a tanuló kezét ilyen irányban nem köti meg. Évközben tanulóinkkal gyakrabban oldatunk meg átfogóbb jellegű feladatokat. Elmagyarázzuk az idővel való leghatékonyabb gazdálkodást. Az sem árt, ha gyakorlásnál a tanulók idegen arcokat is látnak. Az ilyen, mesterségesen előidézett feltételektől nem sokban tér el a felvételik hangulata. A felvételi láz azonban, több évi tapasztalatból tudjuk, hogy a példák láttán elmúlik, a kedélyek megnyugszanak. A 60 perc leteltével a példákat összeszedik és sor kerülhet kijavításukra. A kerületről, lepecsételt borítékokban leküldött példák mellékletként egy utasítást szoktak tartalmazni a javításra vonatkozólag. Felsorolják az osztályozásra vonatkozó főbb szempontokat, amelyeket a javítónak a jegy megállapításánál figyelembe kell vennie. Természetesen a jegy felelősségteljes és igazságos megállapítása a fel nem sorolt szempontok figyelembe vételével végül is a javító feladata. Felsorolnék az utasításból néhány ilyen szempontot: Ha numerikus számolásnál kisebb számolási hibát ejt a tanuló, vagy szöveges feladatnál elfelejti leírni a választ, kettes osztályzatot kap. A mínusz előjel elvétése nem számítódik a kisebb hibák közé. A szöveges feladatoknál az elemzés és felvázolás elhagyása egyébként teljesen hibátlan menet mellett és próbával is kettes osztályzatot von maga után. Szerkesztési feladatok esetében, ha hiányzik az elemzés, vagy a szerkesztés menetének helyes lejegyzése, a tanuló nem számíthat jobbra kettes érdemjegynél. Hármas, közepes osztályzatot a következő esetekben érdemelheti ki a tanuló: ha 2 vagy 3 kisebb számolási hibát ejt, ha szöveges feladatnál nem csinál próbát a szövegből, algebrai kifejezéseknél nem tesz korlátozást, szerkesztési feladatoknál a két megoldás közül csak az egyiket tünteti fel. Ha pl. a tanuló a szerkesztési feladat megoldásánál, elemzés és szövegkíséret nélkül csupán az egyik jó megoldást tünteti fel, négyes érdemjegyet érdemel. Ugyanilyen bírálat alá esik a tanuló, ha pl. térfogatszámítás esetén a helyes számításban szöveg- függvényt tévesztett. A módozatok egész skáláját feltüntetni lehetetlen, mivel helyszűke miatt a felvételi példák elemzése sem lehetséges. Az utasításban sem lehet kitérni a valószínűség szerint előfordulható minden kis apróságra, ezért a négyes vagy ötös osztályzat megítélése a javító belátásán, jóhiszeműségén, szigorán, ^becsületességén múlik. 188
