Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-02-01 / 6. szám - Bertók Imre: A bázisnyelv és a célnyelv paradigmatikájának néhány sajátossága / Az I. fok tanítóinak segítségére
8. Asztalos: A gyermek és a serdülő ifjúság táplálkozása 9. Janega: Ott ahol a Kongó folyik (Tam, kde tečie Kongo) 10. Seko: Üttalan utakon a világ ismeretlen tájai felé (Cestami — necestami k neznámym krajinám sveta) 11. Hargaš: Pályaorientáció az alapiskolákban (Profesionálna orientácia v ZDŠ) 12. Korček: Honismeret — segédkönyv a tanítók számára (Príručka z vlastivedy pre učiteľov) 13. FÖrisné: Útmutató a 6-os és 7-es nyelvtani munkafüzet használatához (Metodická príručka k používaniu pracovných zošitov z jazyka maďarského pre 6.—7. roč. ZDŠ maď.) 14. Az ifjúság szocialista nevelése érdekében (Za socialistickú výchovu mladého pokolenia maď.) 15. Dušek: Matematikai érdekkörök az alapiskola 7.—9. osztályában (Matematické záujmové krúžky v 7.—9. roč. ZDŠ maď.) 16. Tanítói szemmel V. (Očami učiteľa — Zborník o vyučovaní slovenského jazyka na ZDŠ s vyučovacím jazykom maďarským) 17. Deme: Az általános nyelvészet alapjai (Základy všeobecnej jazykovedy) 18. Sima: Magyar nyelvtörténet (Historická gramatika I) 19. Baráth: A tanulóközösség szakaszos fejlődése az alapiskolában (Vývin žiackeho kolektívu na ZDŠ) 20. Velikanič: A kommunista nevelés összetevői (Zložky komunistickej výchovy) 21. Dombrovskýné: A szlovák nyelvoktatás módszertana (Metodická príručka vyučovania slovenského jazyka pre 1.—5. roč. ZDŠ maď.) 22. Mesiar—Vítek: Testnevelés az alapiskola 1—5. osztályában (Telesná výchova v 1.—5. roč. ZDŠ maď.) 23. Záhorský: A pincér és felszolgáló szakmai képzésének módszertana (Metodická príručka odborného výcviku čašník-kuchár) 24. Stejskal: Barangolás a Szovjetunióban (Putovanie po Sovietskom zväze) 25. Vartíková: Historické zjazdy KšC (A CSKP történelmi jelentőségű kongresszusai) 26. Töröková: Písomné prejavy v slovenskom jazyku v 5.—6. roč. ZDŠ A BÁZISNYELV ÉS A CÉLNYELV PARADIGMÁKKÁ JÁN AK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA Dr. EERTÓK IMRE Célnyelvi oktatásunknak átfogóan a bá- zisnyeivre kell épülnie. Ez az alapelv megkívánja a két nyelv kölcsönösen hasznos jelenségeinek alapos ismeretét. Ebből a szemszögből elemzem most — távolról sem a teljesség igényével — a pa- radigmatikát az anyanyelvben és a célnyelvben. A magyar leíró nyelvtanok nagy általánosságban megemlékeznek a névragozásról, illetve a viszonyragozásról. Ilyeténképpen a főnevek, a melléknevek, a számnevek és a névmások ragozását ,,egy füst alatt” intézik el. Tipológiailag ez érthető is, hiszen a szófajok határai elmosódtak, a toldalékolás pedig univerzális. Ezzel szemben a szlovák leíró nyelvtanok a szófajokat declinatiók alapján ragozzák, toldalékolásuk minden szófajra egyedi. A bázisnyelvi és a célnyelvi ragozás- rendszer közti különbség végső fokon tipológiai jellegű. Erre helyesen mutatott rá Telegdi Zsigmond: „A magyarban tehát a főnévi ragozás nem a jel sajátossága, hanem a jelentés függvénye: a jelet főnévi módon ragozzuk, amennyiben fő179
