Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-02-01 / 6. szám - Tarics Imre: Gondolkozásra nevelés az alapiskolában és a felső tagozat kémia tanításában
kirándulás is segít. A tananyag tartalma jó áttekintést nyújt az anyag tulajdonságairól, alapvető törvényszerűségeiről azoknak is, akik a kilencedik osztály befejezésével tanulmányaikat már nem folytatják, a vegytannal mint tantárggyal a továbbiakban nem találkoznak. A gondolkodásra neveléssel kapcsolatban a tanterv a következő feladatokat jelöli meg: „A tanulók elsajátítják a kémiai gondolkodásmódot“5. Gondolkodásra nevelésre utal a bevezetés még néhány mondata: „A kémia tanítója alkotó módon tanítja a tananyagot, miközben legfőbb módszerei a kémia kísérletek ...“. „A tanulók aktivizálására a lehető legmesszebbmenően használja ki a frontális megfigyelést és kísérletezést.“ „A tanulókat rávezeti, hogy a megismert anyagokat és kémiai folyamatokat, az elmúlt órákon, vagy a gyakorlatban szerzett ismereteikkel összehasonlítsák. Rávezeti a tanulókat, hogy a konkrét ismeretekből általános következtetéseket vonjanak le, a kémiai folyamatok között keressék meg az okozati összefüggéseket, és a tanultakat alkalmazzák a gyakorlatban.“ A gondolkodásra nevelésre figyelmeztet még a megfigyelések tökéletesítésére vonatkozó és az egyes témakörök közötti összefüggéseket hangsúlyozó rész is. Az új tanterv nyilván pontosabban fogja megszövegezni a gondolkodásra nevelés fontosságát és követelményét. A jelenleg érvényben levő vegytantankönyvek is lehetővé teszik, hogy a taníerv kívánalma szerint a gondolkodásra nevelés szempontjából is „alkotó módon“ dolgozzuk fel a kémiai tananyagot. Az alapiskola kémia tanításának nem az a célja, hogy vegyészeket neveljen. A legfőbb jelentősége abban van, hogy megismertet olyan tudományág alapjaival, amely egyik meghatározója a technika mai színvonalának; világos képet ad a világ, a lét anyagi természetéről, tudatosítja a tanulókban a természettudományok közötti, majd ezek és a többi tudamányág közötti összefüggéseket. A két tanév alatt sok készségre és jártasságra is szert tesznek. Ha a kémia tanítója az alapiskola felső tagozatán, vagy akár a középiskolában megelégszik azzal, hogy a tanulók csak reprodukálják a tananyagot, vagy csak a tankönyvek „preparált“ problémáit oldják meg, nem lehet meg az a biztonságérzete, hogy a tanulók értik is, amit látszólag tudnak. A bemagolt, kellően meg nem értett tudás rövid életű, és csak a tanulók felesleges megterhelése. Az alapiskola felső tagozatának tanulói képesek a konkrét fogalmaktól eljutni az absztrakt fogalmakig, törvényekig, meghatározásokig, felosztásokig. Mivel a kémiában sok új fogalommal kell megismerkedniök és az újabb tananyagot ezekre kell építeniük, a pedagógusnak meg kell győződnie, hogy valóban értik-e a fogalmak tartalmát, és nem csupán memo- ratív tudásról van-e szó. A kémia tanításában sok lehetőség van a gondolkodás fejlesztésére, mivel e tantárgy keretében számtalan konkrét — absztrakt — konkrét láncolat és egyéb logikai kapcsolat van. és tartalmilag is közel áll korunk embereszményének törekvéseihez — környezetünk és a világ átalakításához. A gondolkodás nevelésének általános elvei és módszerei jól alkalmazhatók a kémia tanításában is. Abból indulnak ki, hogy a gondolkodás tevékenység közben fejlődik, és az iskolai oktatás folyamatában tudatosan fejleszthető. A gondolkodás fejlesztésének alapelvei a következők:6 1. A gondolkodás fejlődése és fejlesztése társadalmilag meghatározott. 2. A tartalom és a forma egységének elve. 3. A személyiség arányos fejlesztésének elve. 4. A pedagógus vezető szerepének elve. 5. A közösség teljesítményt fokozó hatása. 6. Életkori sajátosságok elve. 7. A fejlődés és fejlesztés ellentmondásos jellege. 8. Tudatosság, tervszerűség és tudományosság elve. 9. A fejleszthetőség elve. A gondolkodás nevelésének módszerei egyes felújult pedagógiai törekvések (problémafelvető oktatás], pedagógiai elméletek és gyakorlatok új irányainak hatására, a gondolkodással foglalkozó tudományok rohamos 172
