Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)

1975-09-01 / 1. szám - Kováts Miklós: Technika a magyar nyelv és irodalom oktatásában

Diarex típusú diavetítő, magnetofon, lemezjátszó (technikai okokból még nincsenek beépítve). (Lásd a 19. lapon levő képet.) Ezúttal az írásvetítő használatában szerzett tapasztalatainkról számolok be. Az írásvetítő az oktatásban rendkí­vül sokoldalúan kihasználható. A ná­lunk gyártott és forgalmazott Meotar típusú vetítőnek azonban sok jótulaj­donsága mellett néhány fogyatékos­ságát is meg kell említenünk. A gé­pet úgy szerkesztették, hogy a felve­títendő szöveget egy 25 cm széles mű­anyag fóliára (Umafol SP) írjuk fel, s kát csavarógomb segítségével hoz­zuk a megfelelő helyzetbe. Hibája a mi gépünknek az, hogy a külföldi gé­pek többségével ellentétben nem al­kalmas a műanyag-lapokkal dolgozó eljárás alkalmazására. Ezenkívül még a tekercses megoldás sem tökéletes, mert a fóliát lakkfelületen húzza át a gépen: A gép felső lemezébe 2 darab 5 mm átmérőjű tartócsapot erősítünk be egy­mástól 80 mm távolságban. A tekercs­ben lévő fóliát 25X30 cm-es darabok­ra vágjuk fel, s az egyik oldalon i- rodai lyukasztóval lyukasztjuk ki. Az így előkészített lapok egyszerű módon és gyorsan erősíthetők fel ill. cserél­hetők az írásvetítőn, ezenkívül tárolá­suk is nagyon egyszerűvé válik. Eddig a következő felhasználási módszereket alkalmazzuk a magyar nyelv és irodalom oktatásában: 1. Verselemzéseknél. Az egyik lap­ra leírjuk a verset. (Iskolánkban ezt megkönnyíti egy Pilolis típusú sokszo­rosító berendezés, amelynek segítsé­gével a verset a kívánt nagyságban fotóeljárással tudjuk a fóliára átvin­ni.) Az órán például Ady Endre: A 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom